Dr Lovász LászlóDr Lovász László 

2007 szeptember 30-án este  átadták a magyar tudományos élet egyik legrangosabb díját: a Bolyai-díjat. A most negyedik alkalommal odaítélt díjjal Dr. Lovász László matematikus, az ELTE TTK Matematikai Intézet igazgatójának munkásságát méltányolta a Díjbizottság. A Vígszínházban rendezett ünnepségen Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke – egyben a Bolyai-díj 2007 Díjbizottságának elnöke – adta át az elismerést, amely 50 ezer euro pénzjutalommal jár.

Dr Lovász LászlóDr Lovász László 

2007 szeptember 30-án este  átadták a magyar tudományos élet egyik legrangosabb díját: a Bolyai-díjat. A most negyedik alkalommal odaítélt díjjal Dr. Lovász László matematikus, az ELTE TTK Matematikai Intézet igazgatójának munkásságát méltányolta a Díjbizottság. A Vígszínházban rendezett ünnepségen Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke – egyben a Bolyai-díj 2007 Díjbizottságának elnöke – adta át az elismerést, amely 50 ezer euro pénzjutalommal jár.

A Bolyai-díj Alapítványt civil kezdeményezésként 1998 májusában hozta létre a magyar üzleti élet négy jeles képviselője: dr. Somody Imréné, dr. Somody Imre, Karsai Béla és Lantos Csaba. Az Alapítványhoz 2001-ben csatlakozott Alexander Brody, író, szerkesztő és reklámszakember, valamint Várkonyi Attila üzletember.

A Bolyai-díjat bármilyen tudományterületen tevékenykedő kutató megkaphatja. Az Alapító Okiratban foglaltak alapján azon magyar állampolgárságú, illetve magyar származású személynek adományozható, aki nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A Bolyai-díj nyerteséről egy független díjbizottság dönt, melynek elnöke a Magyar Köztársaság mindenkori elnöke, tagjai pedig a magyar tudomány és közélet kiemelkedő személyiségei. A 14 tag közül hetet a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hetet a díj alapítói delegálnak. A jelöltekre vonatkozóan a Díjbizottság tagjai bárkitől kérhetnek, illetve fogadhatnak javaslatot.

A Bolyai-díj történetének korábbi díjazottjai szintén egyedülálló pályát futottak be: a 2000-es év elismertje Dr. Freund Tamás akadémikus, agykutató volt, akit időközben az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatójává neveztek ki. Dr. Freund Tamásnak és munkatársainak nagy szerepük van a szorongásgátlók és antiepileptikumok fejlesztésében. Dr. Roska Tamás akadémikus, elektronikai mérnök-kutató, a Bolyai-díj 2002 díjazottja jelenleg az Egyesült Államokban, a Notre-Dame egyetemen tanít. Figyelme két terület felé irányul, egyrészt a nagyon sok processzoros celluláris számítógépek felé, másrészt pedig az élő és élettelen információfeldolgozás találkozási pontján, a nano-bio-info-medicinális technológiák új iparágat is formáló területén egy új egyetemi alapképzési szak megalapítása. Dr. Bor Zsolt akadémikus, lézerfizikus, aki 2004-ben elnyert Bolyai-díja óta tovább folytatta kutatásait a szemsebészet területén. A kutató célja, hogy a látás élessége a természet adta lehetőségeknél is tökéletesebbé válhasson egy egyszerű műtét segítségével.

Dr. Lovász László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézetének igazgatója 1948-ban született Budapesten. Fő kutatási területe a diszkrét matematika és algoritmuselmélet. Már középiskolás korában a matematika érdekelte, a Fazekas Gimnázium első matematika tagozatos osztályában folytatta tanulmányait. A gimnáziumban kezdett gráfelmélettel foglalkozni, ez a terület mindig kutatásai középpontjában maradt.

1971-ben az ELTE TTK matematika szakán fejezte be tanulmányait, ekkor sikerült bebizonyítania Berge francia matematikus mintegy 20 éve nyitott „perfekt gráf sejtését". A bizonyítás elvezette a kutatót a diszkrét programozás témaköréhez, mely két évtizedre egyik fő kutatási területe lett. 1978-ban Kneser egy régóta nyitott kombinatorikai problémáját oldotta meg egy új módszer segítségével, melynek során az algebrai topológia klasszikus eredményeit alkalmazta egy olyan kérdés vizsgálatában, mely látszólag nagyon távol esett ettől. Egy másik, a gráfelmélettől távoli terület, a multilineáris algebra felhasználásával 1979-ben megoldotta Shannon „ötszög-problémáját". A módszer messzire vezetett: a „szemidefinit optimalizáció" számos fontos kombinatorikus alkalmazásához, melyek közül az övé volt az első.

1993-ban a Yale Egyetem által felkínált professzori állásnak köszönhetően külföldön folytatta kutatásait. A világhírű intézményben 1999-ig oktatott. Vendégprofesszorként tanított még a princetoni, a Cornell, a washingtoni, a kanadai waterlooi és a bonni egyetemen.

1999-ben a Microsoft Kutatóintézet kutatójaként szabadon foglalkozhatott tovább a számára érdekes matematikai kérdésekkel. E mellett a nagyméretű hálózatokkal és az azokat szolgáló nagyméretű programrendszerekkel kapcsolatban felmerült izgalmas matematikai problémákat vizsgálta. A Microsoft Kutatóintézetében feleségével létrehozott egy hálózatokon való adattérítést segítő algoritmust, melyet a Windows Server 2003-ba be is építettek. 2006-ban tért haza Magyarországra, azóta az ELTE Matematikai Intézet igazgatója.

1979-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1985-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta. Szakmai érdeklődése igen széleskörű, oktatott például geometriát, kombinatorikát, gráfelméletet, kombinatorikus optimalizálást, algoritmusokat és bonyolultságelméletet.

Tudományos díjai:

1969                Grünwald Géza-díj

1979                Pólya-díj (Soc. Industrial and Applied Math.)

1981                Best Information Theory Paper Award (IEEE) díj

1982                Fulkerson-díj (Math. Prog. Society)

1985                Állami Díj

1991                Szele Tibor-emlékérem

1993                Brouwer-érem (Holland Tudományos Akadémia)

 1998               Köztársasági Érdemrend Középkeresztje

Bolzano-érem (Cseh Matematikai Társulat)

1999                Knuth-díj

Wolf-díj

2001                Gödel-díj

Corvin-lánc

2006                Neumann János Elméleti Díj

                       

Felesége, Vesztergombi Katalin matematikus, az ELTE docense, akivel még a Fazekas Mihály Gimnázium első matematika tagozatos osztályában ismerkedett meg. Négy gyermekük és már két unokájuk is született.

Dr. Lovász László matemtikus munkássága

Dr. Lovász László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézetének igazgatója, 1948-ban született Budapesten. Szakmai érdeklődése igen széleskörű, oktatott például geometriát, kombinatorikát, gráfelméletet, kombinatorikus optimalizálást, algoritmusokat és bonyolultságelméletet. Fő kutatási területe a diszkrét matematika és algoritmuselmélet.

Tudományos pálya

Már középiskolás korában a matematika érdekelte, a Fazekas Gimnázium első matematika tagozatos osztályában folytatta tanulmányait. 1964-ben, még középiskolás diákként kezdte vizsgálni a gráfokkal való műveleteket. Első lépésként még csak felvetette, később pedig be is bizonyította, hogy a szorzatokat lehet egyszerűsíteni, vagyis a szorzás megfordításaként az osztás is bevezethető. Később kiderült, hogy ezt a problémát már 10 évvel korábban a neves logikus Tarski Alfréd is fölvetette, megoldania azonban nem sikerült.

1971-ben az ELTE TTK matematika szakán fejezte be tanulmányait, ekkor sikerült bebizonyítania Berge francia matematikus mintegy 20 éve nyitott „perfekt gráf sejtését". A bizonyítás elvezette a kutatót a diszkrét programozás témaköréhez, mely két évtizedre egyik fő kutatási területe lett. Munkájának legjelentősebb eredménye Grötschellel és Schrijverrel írt, 1988-ban megjelent könyve, melyben a diszkrét optimalizációt szinte teljes általánosságban visszavezetik folytonos feladatok hatékony megoldására, lineáris programozás segítségével. 

Az egyetem elvégzése után az ELTE-n tanított és dolgozott az intézmény Geometria Tanszékén, majd 1975-től a Szegedi Tudományegyetem Geometriai Tanszékének tanszékvezető docense, majd egyetemi tanára lett. 1978-ban Kneser egy régóta nyitott kombinatorikai problémáját oldotta meg egy új módszer segítségével, melynek során az

algebrai topológia klasszikus eredményeit alkalmazta egy olyan kérdés vizsgálatában, mely látszólag nagyon távol esett ettől. Egy másik, a gráfelmélettől távoli terület, a multilineáris algebra felhasználásával 1979-ben megoldotta Shannon „Ötszög-problémáját". A módszer messzire vezetett: a „szemidefinit optimalizáció" számos fontos kombinatorikus alkalmazásához, melyek közül az övé volt az elsőnek tekinthető. 1979-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

1982-ben visszatért az ELTE-re, ahol a következő évben a Számítógéptudományi Tanszék vezetésével bízták meg. 1982-ben jelent meg a „bázisredukció algoritmust" tartalmazó cikke, melyet a holland Lenstra testvérekkel közösen írt. Ez az algoritmus a gyakorlati kriptográfiai kutatások egyik fő eszköze lett, és beépült többek között a „Maple" és „Mathematica" programcsomagokba. 1985-ban Lovász Lászlót a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta.

1993-ban a Yale Egyetem által felkínált professzori állásnak köszönhetően külföldön folytatta kutatásait. A világhírű intézményben 1999-ig oktatott. Vendégprofesszorként tanított még a princetoni, a Cornell, a washingtoni, a kanadai waterlooi és a bonni egyetemen. Az 1990-es években Simonovits Miklóssal, Ravi Kannannal, Peter Winklerrel és Santosh Vempalaval a gráfokon történő bolyongások statisztikai mintavételre és magas dimenziós konvex testek térfogatának kiszámítására történő alkalmazásait vizsgálta.

1999-ben a Microsoft Kutatóintézet kutatójaként szabadon foglalkozhatott tovább a számára érdekes matematikai kérdésekkel. E mellett a nagyméretű hálózatokkal és az azokat szolgáló nagyméretű programrendszerekkel kapcsolatban felmerült izgalmas matematikai problémákat vizsgálta. 2006-ban tért haza Magyarországra, azóta az ELTE Matematikai Intézet igazgatója.

Lovász László jelenleg a nagyon nagy gráfok – mint például az internet gráf – tulajdonságait vizsgálja munkatársaival. Kollégái: Christian Borgs, Jennifer Chayes, Michael Freedman,

Alexander Schrijver, Sós Vera, Szegedy Balázs, valamint a felesége, Vesztergombi Katalin. Az ilyen méretű gráfokra vonatkoztatva a klasszikus kérdések értelmetlenek, vagy legalábbis alaposan át kell gondolni, mit is jelentenek pontosan. Egyik megközelítési módjuk az, hogy növekvő gráfsorozatoknak „határértéket" tulajdonítanak, ami a klasszikus folytonos matematikához, a kétváltozós függvények elméletéhez vezet.

Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a European Academy of Sciences, Arts and Humanities, az Acadamia Europaea, a Rheinland-Westphälische Akademie der Wissenschaften és a Leopoldina külső, illetve levelező tagja, a Holland Királyi Akadémia, a Svéd Királyi Akadémia és az Orosz Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A University of Waterloo, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a University of Calgary díszdoktora.

Tudományos díjak, kitüntetések

Lovász László élete első díját 1969-ben, 21 évesen kapta: Grünwald Géza-díjjal jutalmazták. Tíz évvel később, 1979-ben Pólya-díjat kapott (Soc. Industrial and Applied Math.), 1981-ben a Best Information Theory Paper Award (IEEE) díjat vehette át. 1982-ben Fulkerson-díjjal (Math. Prog. Society), rá három évre, 1985-ben Állami Díjjal jutalmazták. 1991-ben Szele Tibor-emlékéremben részesült, 1993-ban a Holland Tudományos Akadémia Brouwer-éremmel köszönte meg munkásságát. 1998-ban a Köztársasági Érdemrend Középkeresztje mellett a Cseh Matematikai Társulat elismerését, a Bolzano-érmet is átvehette. 1999-ben a Knuth-díjjal és az egyik legmagasabb tudományos elismeréssel, a Wolf-díjjal is jutalmazták eredményeit. 2001-ben a Gödel-díj mellett megkapta a Corvin-láncot is. A legutóbbi elismerést, a Neumann János Elméleti Díjat tavaly vehette át.

E különböző díjakat elsősorban a gráfelmélet és kombinatorikus optimalizáció terén elért eredményei elismeréseként kapta.

Tudományos közélet

Lovász László A Combinatorica című nemzetközi folyóirat főszerkesztője, melyet 1981-ben hozott létre Erdős Pállal és Babai Lászlóval. A Combinatorica mellett számos más nemzetközi matematikai és számításelméleti folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. Két perióduson át a Nemzetközi Bolyai-Díj Díjbizottságának elnöke, 2004 és 2006 között az Abel-díj Díjbizottságának tagja volt. A Nemzetközi Matematikai Uniónak 1987 és 1994 között végrehajtó bizottsági tagja, 2006 óta elnöke.

Publikációk, szabadalmak

Munkássága során mintegy 300 tudományos dolgozatot, valamint 9 tankönyvet és monográfiát írt. A Thomson Scientific „Highly Cited Researcher" (sokat idézett kutató) listáján szereplő hat magyar tudós egyike. Matematikai kutatásai nem szabadalmakra irányulnak, már csak azért sem, mert egy matematikai eredményt nagyon nehéz szabadalmaztatni. Ettől függetlenül 3 szabadalommal rendelkezik, ezek közül a legérdekesebb egy hálózatokon való adattérítést segítő algoritmus, amelyet a Windows Server 2003-ba be is építettek. 

A jövő tudósainak képzése

Munkássága során, a tanáraitól kapott példának is köszönhetően, mindig kiemelten fontosnak tartotta a tudás átadását, a jövő kutatóinak képzését. Hazánkban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem mellett a Szegedi Tudományegyetemen is tanított. Számos külföldi egyetem matematikai képzését erősítette, hol állandó professzorként, hol

vendégprofesszorként adta át tudását a diákoknak. Jelenleg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Matematikai Intézetének igazgatója.

 1985-ben Babai László kollégájával létrehozta a Budapest Semesters in Mathematics-ot. Ez egy alapképzésben résztvevő észak-amerikai diákok részére létrehozott matematikaképzés hazánkban. A program sikerességét bizonyítja, hogy számos amerikai egyetem felvette azon intézmények listájára, amelyekben a szerzett krediteket otthon is elfogadja. Diákjai közül már sokan igen komoly eredményeket értek el: Frank András és Szőnyi Tamás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanszékvezető egyetemi tanár, Turán György az Illinois Egyetem, Székely László a Dél-Karolinai Egyetem, míg Van Vu a Rutgers Egyetem professzora.

Nagy sikere lett a kutató elsőként kiadott könyvének, a „Combinatorial Problems and Exercises"-nek, amely 1979-ben jelent meg. Azóta már több kiadást is megélt, legutóbb az Amerikai Matematikai Társulat adta ki. Gács Péter kollegájával közösen Lovász László írt először magyar nyelven könyvet az algoritmuselméletről.

Családi háttér

Felesége, Vesztergombi Katalin matematikus, az ELTE docense, akivel még a Fazekas Mihály Gimnázium első matematika tagozatos osztályában ismerkedett meg. Sok közös dolgozatot készítettek, sőt az egyik, talán a legfontosabb szabadalom közös munka. Négy gyermek édesapja, már két unokája is született. Szabadidejében kirándul, olvas vagy filmet néz.

Hitvallás

Kiemelten fontosnak tartja a matematika egységének elérését és a tudományos eredmények bemutatásának megfelelő kommunikációs lehetőségek megtalálását.

A matematikai gondolkodás egyik csúcsteljesítménye a végtelenség és a folytonosság fogalmának megragadása volt. Ez annyira rabul ejtette a matematikusok fantáziáját, hogy a matematika véges (szakszóval: diszkrét) területeit sokszor játéknak, fejtörőknek tekintették. Azzal párhuzamosan, hogy az informatikában sikerrel hódított a digitális (vagyis diszkrét jeleket használó) technológia, a matematikában is kiderült, hogy a diszkrét struktúrák vizsgálata nemcsak az alkalmazások szempontjából fontos, hanem alapvető matematikai gondolkodásmódok leírásához, pontossá tételéhez is elengedhetetlen. A diszkrét és a folytonos matematika kiegészíti egymást, kölcsönösen hasznosítja egymás módszereit és eszközeit. Lovász László kutatásaiban a két terület közötti kölcsönhatásokat, gondolati átfedéseket tartja a legizgalmasabbnak.

Nagyon fontos a tudományos eredmények megfelelő kommunikálása, ebben pedig a matematika különösen nehéz helyzetben van. A tudományos eredmények hagyományos bemutatása a papírra nyomtatott publikáció – az elektronikus publikációk és prezentációk (Internet, PowerPoint) ebből indultak el. Ezek a számítógépes lehetőségek azonban távolról sincsenek kihasználva, sőt vannak olyan szakterületek is, mint például az algoritmusok dinamikájának bemutatása, ahol a hagyományos megjelenítési módok gyakorlatilag lehetetlen feladat elé állítják a szerzőt vagy oktatót. A számítógépek kiváló alternatív lehetőséget nyújthatnának, hiszen egy algoritmus futását lépésről-lépésre lehetne velük követni. A Microsoft kutatóintézetében kezdett kidolgozni egy „internetes ismeretterjesztő publikációt", mely egy algoritmikus gondolatot úgy mutat be, hogy az algoritmust látványosan futtatja.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük