A hivatás a közösségi Egyház szolgálatában – A Szentatya üzenete a Hivatások 44. Világnapjára

  XVI Benedek Foto:VR

A hivatások évenkénti világnapja alkalmából XVI Benedek pápa üzenetben fordult a katolikus egyház híveihez, papjaihoz, egyházi elöljáróihoz. Üzenetét a Vatikáni Rádiót alapján magyar fordításban teljes terjedelmében az alábbiakban közöljük:

  XVI Benedek Foto:VR

A hivatások évenkénti világnapja alkalmából XVI Benedek pápa üzenetben fordult a katolikus egyház híveihez, papjaihoz, egyházi elöljáróihoz. Üzenetét a Vatikáni Rádiót alapján magyar fordításban teljes terjedelmében az alábbiakban közöljük:

Fõtisztelendõ Püspök Testvérek,

Kedves Testvéreim!

 

A hivatások évenkénti világnapja megfelelõ alkalom arra, hogy rávilágítsunk a hivatások fontosságára az Egyház életében és küldetésében, és még inkább imádkozzunk, hogy egyre növekedjen számuk és hitelességük. A most következõ világnapon az olyannyira aktuális témát szeretném Isten egész népének figyelmébe ajánlani: a hivatás a közösségi egyház szolgálatában.

 

Tavaly, amikor a szerdai általános kihallgatásokon új katekézis-sorozatot indítottam Krisztus és az Egyház közötti kapcsolatról, beszéltem arról, hogy az elsõ keresztény közösség csírájában akkor jött létre, amikor néhány galileai halász találkozott Jézussal és hagyták, hogy tekintete, hangja meghódítsa õket, és befogadták sürgetõ meghívását: ?Gyertek, kövessetek, én emberek halászává teszlek benneteket" (Mk 1,17; vö. Mt 4,19). Isten mindig kiválasztott néhány embert, hogy közvetlenebb kapcsolatban mûködjenek vele együtt üdvözítõ tervének megvalósításában. Az Ószövetség kezdetén meghívta Ábrahámot, hogy ?nagy néppé" tegye (Ter 12,2), azután pedig Mózest, hogy megszabadítsa Izraelt Egyiptom fogságából (vö. Kiv 3,10). Aztán másokat is kiválasztott arra – különösképpen a prófétákat -, hogy megvédjék és éltessék népével kötött szövetségét. Az Újszövetségben Jézus, a megígért Messiás, egyenként hívta meg az apostolokat, hogy vele legyenek és osztozzanak küldetésében (vö. Mk 3,14). Az utolsó vacsorán, amikor rájuk bízta a feladatot, hogy mindörökké megemlékezzenek haláláról és feltámadásáról egészen addig, míg dicsõségesen vissza nem tér az idõk végezetén, így szólt értük az Atyához: ?Megismertettem velük nevedet és ezután is megismertetem, hogy a szeretet, amellyel szeretsz, bennük legyen, s én is bennük legyek" (Jn 17,26). Az Egyház küldetésének alapja tehát egy bensõséges és hûséges közösség Istennel.

 

A II. Vatikáni Zsinat Lumen gentium címû konstitúciója úgy mutatja be az Egyházat, mint ?népet, amelyet az Atya, a Fiú és a Szentlélek egysége fog össze" (4), és amelyben Isten misztériuma tükrözõdik. Ez azt jelenti, hogy a szentháromságos szeretet tükrözõdik vissza benne, és a Szentlélek mûködésének köszönhetõen minden tagja ?egy testet, egy lelket" alkot Krisztusban. Különösen akkor, amikor az Eucharisztia ünneplésére gyûlik egybe szerves felépítésben pásztorai vezetése alatt, a közösség misztériumát éli meg Istennel és a testvérekkel. Az Eucharisztia annak az egységnek a forrása az Egyházban, amelyért Jézus imádkozott szenvedésének elõestéjén: ?Amint te, Atyám bennem vagy s én benned, úgy legyenek õk is bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem" (Jn 17,21). Ez az erõs közösség segíti az Egyházban a nagylelkû hivatások kibontakozását: arra ösztönzi a hívõ ember isteni szeretettel teli szívét, hogy teljesen Isten országának szentelje magát. A hivatások gondozásához fontos a közösségi Egyház misztériumára odafigyelõ pasztoráció, mert aki egy egyetértõ, felelõsséget együtt hordozó, szolgálatkész egyházi közösségben él, az biztos, hogy könnyebben megtanulja felismerni az Úr hívását. A hivatásgondozás tehát folytonos ?nevelést" igényel arra, hogy meghalljuk Isten hangját. Így tett Éli, amikor segített az ifjú Sámuelnek, hogy megértse, mit kér tõle Isten, és készségesen megvalósítsa azt (vö. 1Sám 3,9). Isten hangjára csak a vele való bensõséges közösség légkörében tudunk figyelni. Ez mindenekelõtt az imádságban valósul meg. Az Úr világosan kimondott parancsa szerint, fáradhatatlanul és együtt kell kérnünk a hivatás ajándékát az ?aratás urától" (Mt 9,38). Az Úrnak e felhívása összhangban van a Miatyánkkal (Mt 6,9), azzal az imádsággal, amit õ tanított nekünk, és amely Tertullianusz ismert kifejezése szerint az ?egész evangélium szintézise" (vö. De Oratione, 1,6: CCL 1, 258). Minderre Jézus egy másik mondata is rávilágít: ?Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják mennyei Atyámtól" (Mt 18,19). A Jó Pásztor arra hív minket, hogy imádkozzunk mennyei Atyánkhoz, imádkozzunk egyenként és kitartóan, hogy küldjön hivatásokat a közösségi Egyház szolgálatába.

 

Az elmúlt évszázadok pasztorális tapasztalatait összegyûjtve a II. Vatikáni Zsinat hangsúlyozta, mennyire fontos a jövõbeli papok hiteles egyházi közösségre nevelése. A Presbyterorum ordinis címû dekrétum errõl így ír: ?A papok Krisztusnak, a fõnek és pásztornak hivatalát – tekintélyében való részesedésük mértéke szerint – gyakorolva, a püspök nevében összegyûjtik Isten családját mint testvéri közösséget, melyet egy lélek éltet, és Krisztus által a Szentlélekben odavezetik az Atyaistenhez" (6). A Zsinat e megállapítása visszhangzik a Pastores dabo vobis kezdetû szinódus utáni apostoli buzdításban, amely aláhúzza, hogy a pap ?a közösségi Egyház szolgálója, mivel – egyként a püspökkel és szoros kapcsolatban a papsággal – az egyházi közösséget építi a különbözõ hivatások, karizmák és szolgálatok harmonikus egészében" (16). Elengedhetetlen, hogy a keresztény népen belül minden szolgálat és karizma a teljes közösségre irányuljon, és a püspök, valamint a papság feladata, hogy támogassák ezt minden más hivatással és egyházi szolgálattal összhangban. Például az Istennek szentelt élet is a maga sajátosságában ennek a közösségnek a szolgálatában áll, ahogyan erre igen tisztelt elõdöm, II. János Pál pápa Vita consecrata kezdetû szinódus utáni apostoli buzdítása rávilágít: ?Az Istennek szentelt élet kétségtelen érdeme, hogy hatékonyan hozzájárul ahhoz, hogy a testvériség igénye – mint a Szentháromság megvallása – eleven maradjon az Egyházban; a testvéri szeretet állandó ápolása révén a közösségi élet formájában is megmutatta, hogy a szentháromságos közösségben való részvétel oly lényegesen meg tudja változtatni az emberi kapcsolatokat, hogy e részesedésbõl a szolidaritás egy új fajtája fakad" (41).

 

Minden keresztény közösség középpontjában ott van az Eucharisztia, az Egyház életének forrása és csúcsa. Aki az evangélium szolgálatába áll, elõre fog haladni Isten és a felebarát iránti szeretetben, és ezzel elõsegíti az Egyháznak mint közösségnek építését, ha az Eucharisztiából táplálkozik. Azt mondhatnánk, hogy az ?eucharisztikus szeretet" motiválja és megalapozza az egész Egyház hivatásbeli tevékenységét, mert ahogy a Deus caritas est kezdetû enciklikában írtam, a papságra és a többi szolgálatra való hivatás Isten népében ott bontakozik ki, ahol az egyénekben Krisztus megmutatkozik Igéjén keresztül, a szentségekben és fõleg az Eucharisztiában. Mindez azért van így, mert ?Az Egyház liturgiájában, imádságában, a hívõk élõ közösségében megtapasztaljuk Isten szeretetét, észrevesszük, és azt is megtanuljuk, hogy jelenlétét mindennapjainkban fölismerjük. Õ elõbb szeretett és elõbb szeret minket; emiatt tudunk mi is szeretettel válaszolni" (17).

 

Végezetül Máriához fordulunk, aki segítette az elsõ közösséget – ahol ?mindannyian egy szívvel, egy lélekkel, állhatatosan imádkoztak" (vö. ApCsel 1,14) -, hogy pártfogolja az Egyházat, hogy a mai világban a Szentháromság megjelenítõje, az isteni szeretet érzékletes jele legyen minden ember számára. A Szûzanya, aki készségesen válaszolt az Atya hívására – ?Az Úr szolgálója vagyok" (Lk 1,38) – járjon közben azért, hogy a keresztény nép körében ne hiányozzanak az isteni öröm szolgálói: olyan papok, akik püspökeikkel közösségben hûségesen hirdetik az evangéliumot és kiszolgáltatják a szentségeket, törõdnek Isten népével és készek az egész emberiség evangelizálására. Adja meg, hogy ma is növekedjen az Istennek szentelt emberek száma, akik a szegénység, a tisztaság és az engedelmesség evangéliumi tanácsai szerint élve a korszellemmel szembe haladnak és prófétai módon tesznek tanúságot Krisztusról és a megváltás felszabadító üzenetérõl. Kedves Testvéreim, titeket pedig – akiket az Úr sajátos hivatásokra hív az Egyházban – kiváltképpen szeretnélek Máriára bízni, aki mindenkinél jobban megértette Jézus szavait: ?Azok az én anyám és rokonaim, akik hallgatják és tettekre váltják az Isten szavát" (Lk 8, 21), hogy õ tanítsa meg nektek, hogyan hallgassátok isteni Fiát. Segítsen, hogy életetekkel mondjátok: ?Nézd, megyek, Istenem, hogy teljesítsem akaratodat" (vö. Zsid 10,7). Ezt kívánva biztosítalak benneteket imáimról, és szívbõl megáldalak titeket.

 

 

XVI. Benedek pápa

Foto:VR

Újfajta terápiák mindenáron?

  Hol a határ?

Az Európai Parlament április 25-én megszavazta a fejlett terápiás gyógyszerekre vonatkozó szabályozást. Az EU Püspöki Konferenciái Bizottságának (COMECE) fõtitkára közleményben fejezte ki csalódását.

  Hol a határ?

Az Európai Parlament április 25-én megszavazta a fejlett terápiás gyógyszerekre vonatkozó szabályozást. Az EU Püspöki Konferenciái Bizottságának (COMECE) fõtitkára közleményben fejezte ki csalódását.

?Az emberi élet sérthetetlenségét és méltóságát érintõ alapvetõ etikai kérdésekben elengedhetetlen, hogy tiszteletben tartsák a tagállamok nemzeti szuverenitását, és azt ne befolyásolják hátrányosan az európai egységes piacra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával" – fogalmazott Noël Treanor, a COMECE fõtitkára.

A COMECE fõtitkára elismeri a szabályozás elõnyeit az európai uniós betegek és az európai versenyképesség szempontjából, és elvben üdvözli a kezdeményezést. Ugyanakkor kiemeli, hogy a szabályozást gyakran arra használják, hogy növeljék a betegek reményeit és várakozásait, amit tudományos eredmények nem támasztanak alá.

COMECEA fõtitkár példaként megemlíti, hogy az újfajta terápiák óriási lehetõségeket hordoznak olyan betegségek gyógyítására, mint az Alzheimer-kór. A beteg és kétségbeesett emberek reményeinek különbségtétel nélküli táplálása a fõtitkár szerint felelõtlen dolog. ?Tudomásunk szerint még nincsen olyan tudományos megközelítés, hogyan lehetne az Alzheimerhez hasonló degeneratív betegséget gyógyítani."

Treanor emellett hangsúlyozza, hogy az újfajta terápiákkal kapcsolatban az egész EU-ban egységes engedélyeztetési eljárás javasolt szabályozásának nemcsak minõségi és biztonsági szabványokat kellene biztosítania, hanem alapvetõ etikai elveket is, amelyekkel kapcsolatban az EU-ban széleskörû egyetértés uralkodik.

A prelátus ezért sajnálatát fejezi ki a plenáris ülésen a Mikolá¹ik-jelentésrõl tartott szavazás eredménye miatt, mivel minden javaslatot elutasítottak, amelyek a nélkülözhetetlen etikai alapelvek biztosítását célozta. Ezek tiltották volna az emberi testtel és szervekkel való kereskedést, a csíraseijtvonalba való beavatkozásokat, amelyek kihathatnak az elkövetkezõ nemzedékekre, és azt, hogy olyan termékek kerüljenek engedélyezésre európai szinten, amelyeket hibridek vagy embrionális kimérák felhasználásával fejleszthetnek ki. ?Ha lehetséges jövõbeli termékekrõl van szó, amelyeknek az EU-ban vitatott az etikai megítélése, a szabályozás nem korlátozhatja a tagállamok összetett etikai döntéseit" – hangsúlyozta a COMECE elnöke.

Treanor prelátus ezért fájlalja különösen is, hogy az EP elutasította a jogi bizottságnak azon javaslatát, hogy a szabályozás alkalmazási körébõl vegyék ki azokat a lehetséges jövõbeni termékeket, amelyeket emberi embrionális vagy magzati sejtekbõl nyerhetnek. Minimumként jogilag garantálni kellene az egyes tagállamok jogát, hogy országos szinten etikai indoklással megtilthassák egy termék forgalomba hozatalát, mégha az európai engedéllyel rendelkezik is.

A konkrét eseten túl a fõtitkár kijelenti, hogy az Európai Parlamentben a hasonló etikai kérdésekre vonatkozó viták patthelyzetbe kerültek, mivel az ?etika" szó használata máris tiltakozást vált ki egyes képviselõkbõl. ?Nyilvánvaló, hogy ez lehetetlenné teszi a társadalom javára szolgáló tárgyilagos vitát. Ezért felhívjuk az európai közvélemény és a politikusok figyelmét, hogy ne menjenek el ezek mellett az alapvetõ etikai kérdések mellett, hanem tárgyilagos és árnyalt módon vitassák meg azokat" – zárul a COMECE fejlett terápiás gyógyszerekre vonatkozó szabályozás európai parlamenti jóváhagyása kapcsán kiadott nyilatkozata.

Magyar Kurír

Kép: http://www.europarl.europa.eu/

Orbán Viktor beszéde a Kisgazda Polgári Szövetség zászlóbontó nagygyûlésén

 Orbán Viktor

Nemcsak helyreállítani, hanem fejleszteni is kell a vidéki közszolgáltatásokat – jelentette ki Orbán Viktor szombaton Csongrádon a párttá alakult Kisgazda Polgári Szövetség elsõ országos nagygyûlésén, ahol 2007. április 28.-án beszélt. Beszédét szokás szerint szószerint leiratban közöljük.

 Orbán Viktor

Nemcsak helyreállítani, hanem fejleszteni is kell a vidéki közszolgáltatásokat – jelentette ki Orbán Viktor szombaton Csongrádon a párttá alakult Kisgazda Polgári Szövetség elsõ országos nagygyûlésén, ahol 2007. április 28.-án beszélt. Beszédét szokás szerint szószerint leiratban közöljük.

 

Engedjék meg, hogy tisztelettel és szeretettel köszöntsem mindannyiukat, és megköszönjem – ha nem látszana rajtam, akkor be is vallom, hogy jól esett, köszönöm szépen – ezt a szeretetteljes fogadtatást. Örülök, hogy itthon érezhetem magam önök között.

 

Engedjék meg, hogy üdvözöljem Turi-Kovács Béla képviselõtársamat, Kedves Béla köszönöm szépen, hogy voltál olyan kedves, és elhívtál ide erre a mai találkozóra. Engedjék meg, hogy minden parlamenti képviselõtársamat is köszöntsem, minden régi politikai harcostársamat is üdvözöljem, és külön köszöntsem Vince László képviselõtársamat, a házigazdánkat, akit most hosszan kellene méltatnom, úgy volna helyén való, és kétség kívül munkája alapján meg is érdemelné. De én csak egyetlen mondatban teszek eleget mindennek, amikor azt mondom, hogy nem itt tartana a hazánk, hogyha 386 olyan derék magyar parlamenti képviselõnk lenne, mint Vince László, az önök parlamenti képviselõje. László sok sikert kívánok a következõ idõszak munkáihoz is!

 

Kedves barátaim! Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

Hazánk meglehetõsen nehéz helyzetben van. A helyzet nehéz, komoly, súlyos kérdéseket vet fel. Úgy illendõ, hogy egy ilyen alkalommal, amikor találkozunk, reményeim szerint talán nem visszaélve a vendég jogával, komolyan és súlyos gondolatokat kell megfogalmaznunk. Kezdjük elõször is a kisgazda hagyománnyal.

 

Kedves barátaim!

 

A 2002-es parlamenti választás után – látva, hogy milyen sors felé sodródik a magyar kisgazda hagyomány – a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség mindent meg tett annak érdekében, hogy ez a felemelõ, büszkeségre és önbizalomra okot adó magyar közéleti, politikai, sõt mi több kulturális hagyomány ne vesszen el a parlament házfalai közül. És olyan megállapodást kötöttünk az együttmûködésre kész kisgazda erõkkel, amelynek eredményeképpen mind a mai napig, bár a kisgazdapárt világa meglehetõsen zavaros állapotban van, a kisgazda hagyomány képviselõi mégis ott ülhetnek a képviselõház falai között, képviselhetik a kultúrát, a sajátjukat, az eszméiket, a sajátjukat, a programjukat, a sajátjukat. Ez a jobboldal nagy közös tette, ami arra tanít bennünket, hogy nem az a feladat, hogy egymás elõl együk el a kenyeret, hogy egymás rovására politizáljunk, hanem arra van szükség, hogy az egymással testvéri szövetségben lévõ jobboldali erõk, legyen szó kisgazdákról, kereszténydemokratákról, vagy éppen a volt MDF-esekrõl, szükség esetén segítséget nyújtsunk egymásnak, és bátorítsuk egymást, ha szükséges, az újrakezdésben.

 

Én örülök annak, hogy a Kisgazda Polgári Egyesület létrejött, és megtaláltuk azt a formát, amellyel biztos képviseletet teremthettünk a parlamentben a kisgazda eszmeiség számára. Ez egy biztos megoldás.

 

Én látom, hogy önök most egy nagyszerû vállalkozásba kezdtek, egy komoly fába vágták a fejszéjüket. Ha jól értem, akkor megpróbálják valamilyen módon újjászervezni, újraértelmezni, újra összefogni a sokfelé húzó kisgazda pártvilágot. Sok sikert szeretnék kívánni, ez egy komoly vállalkozás. És mint minden komoly vállalkozás, kockázatos vállalkozás is. Ha valaki ismeri az elmúlt két évtized kisgazda hagyományát és párttörténetét, akkor pontosan tudhatja, hogy az egyik legkockázatosabb politikai vállalkozás ez Magyarországon. Én arra szeretném önöket biztatni, miközben sikert kívánok ehhez a vállalkozáshoz, hogy azt, ami biztos, ne adják fel. Tartsák meg az egyesületüket, a Kisgazda Polgári Egyesületet, a velünk kötött megállapodást, a velünk kialakított együttmûködést, õrizzék, becsüljék meg azt a lehetõséget, amelyet együtt harcoltunk, hogy ott lehessenek a parlamentben. Ezért mi továbbra is érvényben tartjuk azt a megállapodást, amelyet a Kisgazda Polgári Egyesülettel kötöttünk, és ami a kisgazda világgal való együttmûködésünk alapja, és szurkolunk önöknek, és várjuk a jó híreket a kisgazda pártvilág újraegyesítésérõl. Remélem sikerrel fognak majd járni.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

Ezek után engedjék meg, hogy néhány szót a magyar vidék állapotáról is mondjak. Mindannyian tudjuk, hogy az elmúlt 60 évben Magyarországon nem csupán elhibázott mezõgazdaság és vidékpolitikát folytattak, hanem rossz alapelvekre is építették ezeket a politikákat. Elhibázott alapelvekre és elhibázott tételekre, ezt önök mindannyian ismerik. Nem szükséges most hosszasan felidéznem. A magyar mezõgazdaság tudatos szétverését, erõszakos iparosítás, urbanizációt, téeszesítést, beszolgáltatást és körzetesítést. Hatvan év mérlegét megvonva a magyar vidék nevében nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar állam adósa a magyar vidéknek, mert 60 éven át kizsákmányolta, tönkre tette, mostohán bánt vele, és eljött az ideje, hogy a magyar állam elkezdje törleszteni azt az adósságot, amellyel a magyar vidéknek tartozik.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

Hazánk állapotáról szólva talán emlékezhetnek rá, hogy ezelõtt egy évvel milyen éles viták folytak Magyarországon hazánk valóságos állapotáról. A választási kampány idején arról folyt a vita, hogy hol tart az ország. Jól állunk-e vagy sem. Dübörög-e a gazdaság, vagy épp ellenkezõleg, válság felé sodródik Magyarország. Nagy-e a jólét, vagy épp ellenkezõleg, romló kilátásokkal kell számolnunk. 2006 májusában a nagy leleplezõdést követõen, azok is, akik korábban kötötték az ebet a karóhoz, kénytelenek voltak bevallani, hogy Magyarországon, ami dübörög, az nem a gazdaság, hanem az adósság, a munkanélküliség, a költségvetési hiány, vagyis maga a súlyos gazdasági válság. Be kellett ismerniük, hogy elhibázott, régi idõkbõl itt maradt, a mostani világban már alkalmazhatatlan gondolat volt, amelyet akkor gyakran hallhattunk, miszerint egy gazdaságot ketté lehet választani. Egy jól mûködõ magángazdaságra, és egy bajban lévõ államháztartásra. Emlékezhetnek rá, mit hallottunk, lehet, hogy gondok vannak az államháztartás körül, de a gazdaság egészséges. Ez a kettémetszés értelmetlen a modern világban. Mindannyian megtapasztalhattuk, hogy a bajban lévõ államháztartás magával rántja a gazdaságot, magával rántja a munkahelyeket, az emberek életszínvonalát és életminõségét is.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

Az elmúlt év során az is kiderült, mi a gazdasági válság oka. A közgazdászok ezt úgy mondják, hogy óriásira duzzadt a hiány. Ezt mi magyarul úgy mondjuk, hogy eltûnt a pénz. Lába kelt, és nem néhány forintról beszélünk, hanem tengernyi pénzrõl, amely hiányzik, és mint a családunkért, a családunk élethelyzetéért egyébként felelõsséget viselõ emberek mindannyian tudjuk, hogy a hiányzó pénzért ki más lehetne felelõs, mint az, akinél a kasszakulcs volt. Ez nemcsak a családban, a nemzetgazdaságban is így van, kedves barátaim.

 

A hiányzó pénznek következményei vannak. A pénztelen ember az olcsó megoldások híve. Aki pedig nem szeret dolgozni, de nagy hasznot akar zsebre tenni, az gátlástalan ember. Magyarországon ma a reformnak nevezett pénzbehajtás fõ mozgatója ez a két emberi tulajdonság, a pénztelenség és a gátlástalanság.

 

Kérem gondolkodjanak el azon, nem furcsa-e, hogy Magyarországot három milliárdos üzletember tette tönkre. Nem furcsa-e, hogy a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter, akik állítólag milliárdosként sikeresek a magángazdaságban, amikor rólunk van szó, a közösségrõl, a magyar nemzetrõl, meg az államháztartásról, akkor csak évek alatt visszafizethetõ hiányokra, eltûnt milliárdokra és csõdbe rántott államgazdaságra futotta az erejükbõl.

 

Valójában, tisztelt hölgyeim és uraim itt arról van szó, hogy egy sajátos érdekcsoport vette kezébe Magyarország kormányrúdját, amelyet én új arisztokráciának nevezek, és amely teljesítmény és érdem nélkül követel magának kiváltságokat. Ez megkülönbözteti a régi arisztokráciától, amelynek voltak szép számmal becsületes tagjai, akik szolgálták a nemzetet, mert úgy gondolták, hogy a kiváltságokkal kötelességek is együtt járnak. Akik úgy gondolták, hogy többet kell adniuk, mint másoknak, a nehezebb helyzetben lévõ embereknek. A mi új arisztokráciánk éppen fordítva gondolja. Azt hiszi, hogy a kiváltságos helyzete éppen abban áll, hogy semmilyen kötelezettséget nem kell vállalnia, és nem kell megosztania erõforrásait a saját népével. Az új arisztokráciának a gátlástalansága, és kapzsisága, az erre épülõ politika tette tönkre Magyarországot az elmúlt öt évben.

 

Miközben hol száz lépést, hol reformokat emlegetnek, mióta csak feltûnik az új arisztokrácia, valójában nincs egy jottányi elõrelépés sem. A javulás valahogy mindig négy évre van a magyaroktól. Ez a négyéves körforgás, ha a kormányon múlik, fenn is marad. Most is nyíltan beszélnek arról, hogy három éven át majd elveszik a pénzt az emberektõl, és a negyedikben a választási évben majd visszalöknek valamennyit. Az új arisztokrácia nem serkenti, hanem elfojtja a magyar emberek aktivitását. Elfojtják a vállalkozást, a munkát, az értékteremtést. Azért gyönge ország ma a mi hazánk, Magyarország, mert elnyomják a kezdeményezést, elszívják a levegõt és elzárják a teret.

 

Kedves barátaim! Lehet-e reformernek nevezni a borhamisítót? Ha a reform szót úgy értjük, ahogy a kormány, akkor lehet. Hiszen ma mit jelent a kormány számára a reform? Költséghatékonyságot. Nem költséghatékony-e az, aki tablettából készít bort. A maga szempontjából az, mert a legkisebb ráfordítással, a legnagyobb hasznot húzza, vagyis költséghatékony. A kormány is ilyen megoldásokat választ a hiány befoltozására, a lehetõ legnagyobb bevétel elõteremtésére. Ez a tablettás reform, amely hasonlóan a borhamisítóhoz, itt is azzal jár, hogy csak az boldogul, csak az jár jól vele, aki kiverte, mindenki más veszít rajta.

 

Én még jól emlékszem az iskolából, az iskolai tanulmányaimból, hogy a magyar ember számára történelmi tapasztalatunk okán a reform szó mindig építést jelentett. Még a szocialista idõkben is, kedves barátaim, ha visszagondolnak, amikor valaki reformról beszélt, az azt jelentette, hogy valamit építeni fog. Hogy abban lesz-e köszönet, az egy másik kérdés. De még az akkori vezetõk fejében is a reform az építés, alkotást és teremtést jelentett. A vidék máig õrzi a magyar reformkorszakok lenyomatát, ekkor épültek a falvakban a posták, az iskolák, a kórházak, meg a pályaudvarok.

 

A reformhamisítók korában, vagyis ma a postákat bezárják, az iskolákat megszüntetik, a kórházakat pedig eladják, a vasúti pályaudvarokat pedig a szárnyvonalakkal együtt felszámolják, vagyis a magyar vidéket elhullásra akarják kárhoztatni, és ráadásul ezt még reformnak is nevezik, és azt szeretnék, ha ehhez még tapsolnánk is.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

Ami ma történik Magyarországon, nem reform, hanem éppen az ellenkezõje annak, ami Európában zajlik. Magyarország ma egy olyan ország, amelyik nem tudja megvédeni a magyar termékeket, amely egyre kevésbé képes megvédeni a magyar termõföldet, és olyan ország, amely nem segít a gazdáknak, különösen nem segít olyan mértékben, hogy fel tudják venni a versenyt európai versenytársaikkal.

 

A magyar gazdavilág, beszéljünk egyenesen, tisztelt hölgyeim és uraim, és a magyar gazdavilágra épülõ falu már nem képes arra, hogy sok olyan évet túléljen, mint amilyen esztendõket az elmúlt öt évben megtapasztalt. Ha ez így megy tovább, akkor az, amit nem lehetett elérni a téeszesítéssel, azt most kifinomultabb és ravaszabb piacgazdasági eszközökkel fogják elérni, fel fogják számolni a magyar gazdavilág tekintélyes részét és vele együtt véglegesen meg fogják gyengíteni a falut.

 

Azért jöttünk ma itt össze, hogy elmondjuk együtt és hangosan, hogy egész Magyarország hadd hallja, mi nem engedjük, hogy a magyar vidéket kitöröljék a magyar életbõl. Vannak, akik azt mondják, hogy a vidék egyetlen feladata, hogy úgymond igazodjon a haladáshoz. Akik így beszélnek, azt mondják, a falu egyetlen jövõképe a város, a családi gazdaságé a hatékonyan termelõ nagyüzem, a helyi igények kielégítése helyett pedig a globális versenyhez kellene felzárkózni.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

Vannak, akik azt gondolják, mert városban élnek, különösen, akik nagyvárosban élnek, hogy az õ mindennapi életüket nem érinti a magyar vidék sorsa. Azt gondolják, hogy a plázákban mindig lesz majd élelmiszer. Ráadásul a minõségre való tekintet nélkül meglehetõsen olcsón. Ezért ezek az emberek nem érzik azt a veszélyt, amely a magyar vidék megrendülésével következik majd be. Mert lehet, hogy most olcsónak tûnnek az élelmiszerek, egészen addig, amíg a magyar gazdaság, a magyar vidék teljesen össze nem töpörödik, össze nem zsugorodik, és külföldi kézre nem kerül.

 

Amikor majd az önálló magyar vidék és gazdavilág megrendül, nos tisztelt hölgyeim és uraim, és nem lesz már magyar élelmiszeripari termelés, akkor a városi emberek majd szembesülni fognak azzal a ténnyel, hogy a külföldrõl érkezett élelmiszerek ára majd hirtelen meg fog emelkedni, mert nem lesz belsõ termelésünk, amely féken tartsa õket. Nincs biztonságban, üzenjük, nincs biztonságban egyetlen városi embernek sem az ellátása, egyetlen városban élõ családnak sem a jövõje, hogyha a hátuk mögött lévõ magyar vidék nem erõs, ha nincs ott a hátuk mögött egy sok százezer embert is magába foglaló erõs, magyar paraszttársadalom.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

Ezért mi azt mondjuk, hogy a vidék feladata nem az úgymond haladáshoz való igazodás, hanem helyette az élet természetes rendjéhez való ragaszkodás. A falu jövõképe nem a város. A falu jövõképe a portáit, utcáit és határait szeretettel gondozó, rendben tartó falu. A családi gazdaság jövõképe a megélhetést biztosító, de a nyers haszonszerzésen túlmutató vállalkozás, és nem a nagyüzem.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

Mit ér a magyar gazdák munkája és fáradozásuk, ha a magyar borok nem a magyar emberek asztalára kerülnek, hanem mondjuk Franciaországban vívnak nehéz küzdelmet az ausztráliai bortermelõkkel. Nem élhetünk úgy teljes és boldog életet, ha a saját portánk, a magunk otthona helyett állandóan a globális versenyen tartjuk a tekintetünket, ha állandóan a világ elvont gazdasági harcmezején éljük az életünket, ahelyett, hogy a saját falunkban, városunkban, és itt Magyarországon élnénk azt.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

Szeretném, ha nem hinnék, hogy az itthon modellként bemutatott gondolkodás és észjárás összeilleszthetõ az Európai Unió politikájával. Nyugat-Európában a falusias és vidékies települések nem elsorvadnak, hanem erõsödnek, sõt jobban erõsödnek, mint a városok. A vidéki életforma az Európai Unión belül támogatott életforma, hiszen ott pontosan tudják, hogy ez nem egyszerûen gazdasági kérdés, hanem egy ország lelkének, lelki alkatának és értékrendjének is meghatározó kérdése.

 

Tisztelt kisgazda barátaim!

 

Amikor arról gondolkodunk, hogy milyen lesz a jövõ Magyarországa, a 21. századi Magyarország, akkor kérem, gondoljunk arra, hogy a 20. század történetét zsúfolt, füstös és embertelen nagyvárosokban írták. Olyan is lett, amilyen lebegõben megfogant, sápadt, beteges és zaklatott.

 

A nagyvárosokból indultak útjukra a világmegváltó eszmék, amelyek megrontották a 20. századi Európa életét, és végül a történelem szemétdombján kötöttek ki. Bizonyára önök is emlékeznek, még gyermekkorukból is emlékezhetnek fantasztikus filmekre, ahol emberek hatalmas városokban élnek óriási felhõkarcolókban, és a sarki boltba is a saját repülõjükkel járnak.

 

Igen, volt olyan kor, kedves barátaim, amikor megpróbálták elhitetni Európával és velünk magyarokkal is, hogy az erdõk és a falvak duruzsolásánál szebben szól a gépek fülsüketítõ zakatolása. És volt olyan idõszak is, amikor azt tanították nekünk, hogy a lakótelepek, a gyárak szürke egyhangúsága többet ér, mint az egymáshoz támaszkodó falusi házak látványa. Mára azonban így a 21. század elején azt hiszem, mindannyian bölcsebbek vagyunk. Tudjuk, hogy az ember végsõ soron nem élhet a természetbõl kiszakítva, a maga teremtette mesterséges környezet rideg geometriájában. Egyre többen ismerik fel, hogyha már meg van a lehetõség rá, akkor a 21. század történelmét olyan barátságos és emberi léptékû településeken kellene írni, mint amilyen az önök városa.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

A piac mindenhatósága, amely ma a kormányzati politika vezérvonala, elavult, és rendkívül veszedelmes dogma. Megtanít bennünket arra, hogy a piaci fundamentalizmus épp oly veszélyes, mint az ideológiai fundamentalizmus. Veszélyes, mert a mindenbõl piacot, árut kreálni akaró gazdaságpolitika csak rövid távú szempontokat tud érvényesíteni. Ezáltal a gazdaságunk, sõt egész országunk olyanná válik, mint egy vezetõ nélkül robogó mozdony, elõbb-utóbb katasztrófát fog elõidézni, és a végén saját magát is szétrombolja. Magyarország ma egy ilyen sínpáron halad.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

A piac mindenhatóságára hivatkozni a vállalkozó milliárdosokból lett politikusok munkahelyi ártalma. Õk akarnak állandóan mindenbõl piacot csinálni. Ez egy munkahelyi ártalom, éppúgy, mint a viccbéli kalauz munkahelyi ártalma, aki, amikor hazamegy, így szól a fiának: gyere fiam, rázd az asztalt, írni akarok.

 

Nos, tisztelt hölgyeim és uraim! Ez a szemlélet, ez a szemlélet, amely mindig mindenhol ugyanazt az elvet akarja alkalmazni, élhetetlen életet teremt, legyengíti a magyar vidéket, és ezen keresztül legyengíti Magyarországot. Magyarországot legyengíti, hogyha beletörõdünk, különösen, ha a kisgazdák beletörõdnek, hogy a magyar föld külföldi tulajdonba kerüljön. Magyarországot legyengíti, ha engedjük, hogy a mezõgazdaságot tovább liberalizálják. Magyarországot gyengíti, ha engedjük, hogy a kis- és középvállalkozásokat tönkretegyék. Magyarországot tönkre teszi, ha a kormányzat az urbanizációt, a földelhagyást és a városba költözést bátorítja ahelyett, hogy megteremtené a kényelmes vidéki élet feltételeit.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

A mai magyar közbeszéd egyik leggyakrabban hallott kifejezése a versenyképesség. Egy pillanatig vegyük komolyan ezt a szót. A versenyképességnek van egy olyan feltétele, amely minden mást megelõz. Ezt úgy hívják, erõ. A versenyben csak az erõs versenyzõnek van esélye. Döglött lovat nem érdemes sarkantyúzni, gyenge versenyzõvel nem érdemes kiállni a versenyre. Ha valóban versenyképes országot akarunk, akkor Magyarországnak elõször erõt kell gyûjtenie. Nekünk nem egy gyenge Magyarországra, hanem éppen ellenkezõleg, egy erõs Magyarországra van szükségünk, és tudjuk, hogy az erõs, tehát versenyképes Magyarország alapja egy erõs vidéki Magyarország. Gyenge vidéki Magyarországgal soha sem építhetünk erõs Magyarországot, amely versenyképessé válik a világban. Hiszen csak egy erõs ország lehet olyan ország, amely képes az önfenntartásra. Amely beilleszkedik ugyan a nemzetközi munkamegosztásba, kialakítja a külföldi kapcsolatait, de soha sem válik kiszolgáltatottá, mert mindig tudja, hogy elég erõs ahhoz, hogyha a dolgok úgy alakulnak, akkor saját magát képes legyen fenntartani. Én azt tanultam meg a sportban, hogy annak a versenyzõnek semmi esélye sincs, aki kiszolgáltatott, mert még az önfenntartása is a többi versenyzõtõl függ.

 

Ma már olyan gyengék vagyunk, legalábbis a kormány szerint, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az önfenntartásnak alapvetõ biológiai feltételeit sem tudják a kormány szerint a magyarok megteremteni. Az önfenntartás, a biológiai önfenntartás lényege, hogy legalább arra képesek vagyunk, hogy magunkat számbelileg reprodukáljuk. Ehhez képest miben töri a fejét a mai magyar kormányzati hatalom. Hát abban, hogy egymillió embert hozzon ide Ázsiából, mert arra sem tartanak képesnek bennünket, magyar embereket, hogy saját magunkat fenntartsuk. Nekünk azonban élesen el kell vetni minden bevándorlás-politikát, és helyette egy magyar családpolitikát kell a kormányzati szándékokkal szembehelyeznünk.

 

Kedves barátaim!

 

Engedjék meg, hogy néhány szót mondjak arról, hogy a földbõl élõ embereknek milyen politikai szerepe lehet a következõ idõszakban Magyarországon. Önbizalmat szeretnék önöknek kölcsönözni, ha egyáltalán szükségük van arra.

 

Mondjuk ki, hogy egy országot földig lehet rombolni, de csak addig, tovább nem. Ugyanis a földjében minden benne rejlik, ami az újjáépítéshez és az újjászületéshez szükséges. Akkor érthetjük meg ennek a gondolatnak az igazságát, ha végig gondoljuk, mit is jelent a föld, és a földet mûvelõ ember egy nemzet számára.

 

Önök pontosan olyan jól tudják, mint én, hogy a földben ott rejlik az új élet ereje, energiája, a teremtés, az alkotás titka és képessége. Minden ember a földbõl való és végül oda is tér vissza, akkor is, ha a hamvait az óceán fölött szórják szét. A föld tehát, és ezt mi mindannyian tudjuk, nem csupán az élelmiszerek és hasonló javaink nyersanyagát rejti, a föld valójában õrzi õseink sejtjeit, álmait, tudását, bölcsességét és hagyományainkat. Ki kell mondanunk, hogy a földben nemcsak a kenyér magvai vannak, hanem szellemi kenyerünk, lelki és szellemi táplálékunk magvai is. A föld minden értelemben táplál minket, magába szívja és visszaadja nekünk a Nap melegét, energiáját a földtõl kapjuk valójában a kozmikus energiákat is. És a gazdák a földmûvelésbõl élõk sem csupán azok az emberek, akik a földbõl termelik mindannyiunk számára az élelmiszereket. A földbõl élõ emberek, a földmûvesek egyúttal örökösei egy nagyon mélyen gyökerezõ, és mással ki nem váltható hagyománynak.

 

Kedves barátaim!

 

Senki sem értheti meg a mai Magyarországot, ha elfelejti, hogy mi egy agrárnemzet vagyunk. Senki sem értheti meg Magyarországot, ha elfelejti, hogy a magyar ember zsigeri módon ragaszkodik a földhöz, semmit sem érthet meg abból, ha ezt elfelejti, hogy a magyar társadalom a történelme során alapvetõen egy paraszti társadalom volt, és azt tekintette a történelemben hivatásának, hogy termõvé tegye a magyar földet. Aki ezt nem érti, nem érti a mai Magyarországot. Ez a tény hatalmas elõny Magyarország számára, mert ez a hagyomány, ez az ösztön egy kivételes munkabírású, és európai léptékben is példátlanul szívós néppé tette a magyarokat. Ez a hagyomány és származás ad nekünk erõt ahhoz, hogy mindig talpra álljunk, úgy, ahogy a szüleink, meg a nagyszüleink is mindig talpra álltak. Soha nem adták fel, és soha nem adták meg magukat. Ez a hagyomány az, ami esélyt ad arra, hogy egyszer végre mi vidéki magyarok is saját kezükbe vehessük a saját sorsunk alakítását. Sõt ezért vagyunk európaiak, tisztelt hölgyeim és uraim! Ezért is tartoztunk mindig Európához, függetlenül, hogy a föld felett éppen milyen politikai berendezkedést építettek ki számunkra. Európa a földmûvelõ nemzetek kultúrájából született. Európában, hasonlóan Magyarországhoz, még a nagyvárosi, a városi ember is vidéki, mert legerõsebb, legõsibb gyökerei mindig paraszti gyökerek. Az európai kultúra gyökerei is a földben, a föld szeretetében és tiszteletében gyökereznek. Az európai civilizáció azért is állt mindig két lábbal a földön, és legerõsebb talapzata mindig a föld volt.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

A magyar vidék az elmúlt években, miközben ilyen hatalmas öntudattal kellene rendelkeznie, sokat tûrt, túl sokat is tûrt. És ma is azt tapasztaljuk, hogy a politika ahelyett, hogy szolgálná, cserben hagyja és hátat fordít neki. Márpedig egy független, büszke és erõs Magyarország, amire szükségünk van, csak erõs vidékre, erõs mezõgazdaságra és öntudatos mezõgazdaságból élõ emberekre épülhet.

 

Kedves barátaim!

 

A nincs más út hirdetõi egyre nyíltabban hangoztatják, hogy szerintük falvakra és mezõgazdaságra nincs is szükség. Ezt ugyanaz az öntelt tudatlanság mondatja velük, mint amely az '50-es, '60-as években elõdeik szájából azt harsogta, hogy legyünk a vas és az cél országa. Értelmes ember tudja, hogy házat nem érdemes homokra építeni. Erõs Magyarországot csak létezõ társadalmi, földrajzi és történelmi adottságokra lehet építeni. A dogmatikus maradiak, akik ma mindig azt mondják, hogy nincs más út, az '50-es évek illúzióban rekedtek meg, és nem látják, hogy az erõszakos urbanizáció mindenhol csõdöt mondott, munkanélküliséget, boldogtalanságot és válságokat hozott létre.

 

Kedves barátaim!

 

Mondjuk ki, hogy a vidékellenesség az elmaradott emberek szemlélete. A gyengék és a gyámoltalanok szemlélete. Azoknak a szemlélete, akik a technika mankói nélkül egy lépést sem tudnának megtenni önállóan. Azoknak az elkényeztetett új arisztokrata, semmire kellõknek a szemlélete, akik sose dolgoztak meg, sose küzdöttek meg semmiért, és akik csak a mûvi világ közegében érzik biztonságban magukat, és irtóznak mindentõl, ami valóságos, mert a valóságban azonnal kiderül róluk, hogy valójában milyen gyengék és gyámoltalanok. Mindenki éljen betonrengetegben, rideg üvegpalotákban, állandó tumultusban, zajban és rohanásban. Minden más életformát fel kell számolni, mindenkinek kötelezõ így élni, annak is, aki irtózik ettõl az életformától. Ezt az erõszakos, durva és kíméletlen uniformizációt kívánja ma a kormány, a szocialista-liberális kormány az embereknek.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

Az efféle kormányok sok mindent leromboltak már. A tekintélyt, az erkölcsöt, a hazaszeretetet, az oktatást, a kultúrát. Most az egészségügyet és a falun élõket, vagyis a magyar vidéket akarják elintézni. De ezúttal üzenjük nekik innen, hogy kemény fába vágták a fejszéjüket, ugyanis a magyar gazda és a magyar vidék nem fogja hagyni magát. Egy paraszt ember a jég hátán is megél a puszta két keze munkájával. Egy ilyen mai kormányzati milliárdos szerencselovag azonnal sírva fakadna, aztán éhen is veszne, ha olyan helyzetbe kerülne, ahol nincs mobiltelefon, meg bankkártya.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

Egy egészséges vidéki parasztembert agyonütni se lehet. A mai kormány vállalkozókból lett milliárdosait, az ilyen mikrochipekre kötött villanymenedzsereket pedig elegendõ lekapcsolni. Ezért, kedves barátaim, üzenjük meg innen, üzenjük meg innen mindenkinek, bátorítsuk a többi itt jelen nem lévõ vidéki honfitársunkat, hogy mi tudjuk, és tenni is fogunk azért, hogy a jövõ a mezõgazdaság, a jövõ mezõgazdasága húzóágazat legyen Magyarországon és Európában egyaránt.

 

Mi pontosan tudjuk, hogy holnap az egész európai civilizáció egyik legfontosabb kérdése az éppen az élelmiszerek minõségének kérdése lesz. A nincs más út politika szerint a vidéket el kell tüntetni a föld színérõl, fel kell gyorsítani az elvándorlást, takarékossági okokból meg kell szüntetni a közszolgáltatásokat.

 

(…)

 

Olyan politikát akarunk, amely lehetõvé teszi, hogy minél többen visszatérhessenek oda, ahol õseik életek századokon keresztül, és ott találjanak maguknak biztonságos megélhetést jelentõ munkát, és ott is élhessenek korszerû, 21. századi emberhez méltó életet. Ennek érdekében nemcsak helyreállítani, de fejleszteni is kell a vidéki közszolgáltatásokat. Ez a mi politikánk, kedves barátaink.

 

Nekünk bátran és öntudatosan ki kell mondanunk, hogy az ország gyökerei, a 21. századi Magyarország gyökerei is a magyar földben kapaszkodnak. Budapest és a városok gyökerei is a magyar vidékben kapaszkodnak, ezek a gyökerek táplálják az egész magyarságot, a szó szoros értelmében, és kulturálisan is. Ezek nélkül a gyökerek nélkül a magyarság nem maradhat meg, nem élhet, mert életképtelenné válik. Aki ezt nem érti, és azt szajkózza, hogy a mezõgazdaságot és a falut le kell építeni, az a legjobb esetben is tudatlan. Indoklásképpen persze mindenkivel el akarják hitetni, hogy ez elkerülhetetlen.

 

Azt akarják elhiteti velünk, hogy az állam már nem avatkozhat semmibe, mert a globalizáció mindent magától irányít. És ilyesmire kényszerít bennünket. Mindig valami külsõ erõre hivatkoznak, hogy magyarázni próbálják a szegényes bizonyítványukat. Holott, kedves barátaim egy értelmes ember pontosan tudja, hogy a globalizáció sem nem Isten, se nem ördög, hanem egy természeti jelenség, mint a szél, vagy az elektromosság. Lehet tõle félni, lehet ellene küzdeni, csak nem érdemes. Sokkal értelmesebb dolog befogni a vitorlánkba, megérteni, kihasználni, megszelídíteni és javunkra fordítani. Magyarországot a dogmatizmus és a mozdulatlanság börtönébe zárják azok, akik azt terjesztik, azt hangoztatják, széltében-hosszában harsogják, hogy nincs más út, vagyis az állam tehetetlen, a politika csak tehetetlen lehet.

 

Kedves barátaim!

 

Õk azt állítják, hogy a magyarok csak két lehetõség között választhatnak, megszûnni, vagy lemondani a saját értékeinkrõl, és alkalmazkodni. Lemondani a saját földünkrõl, saját gyökereinkrõl, kultúránkról és önmagunkról, lemondani az újjászületés lehetõségérõl. Ilyesmirõl beszélnek, ilyenek mondanak, miközben odakint a földeken tombol a tavasz.

 

Kedves barátaim!

 

Az ország mai vezetõi meggyõzték magukat arról, hogy Magyarország nem képes többé nagy dolgokra. Meggyõzték saját magukat is arról, hogy Magyarország számára már csak egyetlen lehetõség van, az alkalmazkodás, vagy nevezzük nevén a gyereket, a meghunyászkodás.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

Nekünk azonban az a dolgunk, politikai öntudattal rendelkezõ vidéki embereknek, és az önök parlamenti képviselõinek is, hogy arra buzdítsunk minden rendelkezésre álló eszközzel minden magyar embert, hogy mondjunk le végre a lemondásról. Én arra szeretném kérni önöket, a kisgazda hagyomány folytatóit, hogy higgyenek abban, hogy elemi érdekünk, hogy a tettek mezejére lépjünk. Higgyenek abban, hogy ez lehetséges, hogy egy új, egy jó politika mindent megváltoztat. Kérem, higgyenek abban, és terjesszék, hogy igen is lehetséges a közös nemzeti akarat és a közös cél, és hogy a politika, az igazi politika egyetlen célja és értelme, hogy ezt a közös akaratot, a nemzet akaratát kifejezze.

 

 

Kedves barátaim!

 

Ha azt akarjuk, hogy Magyarország erõs ország legyen, akkor ennek az országnak, a mi hazánknak újra el kell hinnie, hogy itt nemcsak a lemondás politikája létezik anélkül, hogy pontosan tudnánk, hogy mire is várunk. Nemcsak olyan politika létezik, amelyik megelégszik azzal, hogy további áldozatvállalásokat ír elõ a semmiért, holott a valódi egyedüli célja, hogy fenntartsa a status quo-t, a kialakult helyzetet, és megõrizze néhány kiváltságos csoport helyzeti, milliárdban mérhetõ elõnyét. Nekünk, nekem ezzel a gyáva és gyenge felfogással szemben az a célunk, hogy Magyarország ismét kiváló, és tiszteletre méltó ország legyen. Azt akarjuk, hogy a magyarok büszkék legyenek Magyarországra, és a büszkeség azt jelenti, hogy soha sem másoktól várjuk a megoldást, hanem mindent megteszünk a saját boldogulásunkért, és inkább másoknak adunk, és nem a magunk számára kérünk.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

Én hiszem és tudom, hogy van más út, és van más cselekvési lehetõség. Volt miniszterelnökként, húsz éves politikai tapasztalattal a hátam mögött pontosan tudom, hogy a politika, ha az egy bátor és okos politika, ha ez egy jól szervezett államot hoz létre, akkor sok mindent tehet az országért, a magyar vidékért, és a vidéken élõ emberekért. Ezért nekünk, önöknek, a kisgazdáknak, a vidéki származású magyaroknak, akik a politika világába keveredtek, soha nem szabad feladniuk.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim!

 

Mindannyian látjuk, önök is láthatják, Becsei Zsoltot is hallhatták, hogy Európában ez minden más országnak sikerült. Semmi sem indokolja, hogy nekünk, éppen nekünk magyaroknak ez ne sikerülhessen.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim!

 

Végezetül arra szeretném tehát biztatni önöket, hogy tanuljunk a vidéktõl, a természettõl, és fõként merítsünk erõt a földbõl, ami az emberi élet alapja. Merítsünk erõt és hitet abból a ténybõl, hogy a föld mindenkinél, minden politikusnál, minden elemzõnél, és minden okoskodónál erõsebb. A földnek mindig igaza volt, és igaza lesz. Végsõ soron a földdel kell megbeszélnünk, és nem azokkal az összes ügyes-bajos dolgunkat, akik irdatlan pénzeket költenek arra, hogy miután ezt a bolygót, a mi földünket tönkre teszik, majd egy másik bolygóra költözhessenek, hogy majd azt is tönkretegyék.

 

Én azt javaslom, hogy mi ehelyett inkább hallgassunk a föld szavára. Óvjuk meg, mûveljük, bízzunk benne, és higgyük el, hogy gondoskodni fog rólunk. És ha a mai politika képletesen szólva földig is rombolja az országot, tovább nem tudja, és onnan, a magyar földrõl, a magyar földbõl mi vidéki magyar emberek majd együtt újjá fogjuk építeni.

 

Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

Hajrá Magyarország, Hajrá Magyarok!

 

           

Révay András:Fiatalodjunk Etiópiában!

 

Etiópia - idegenforgalmi plakátNem valami kétes értékû természetgyógyászati ajánlatról volt szó azon a konferencián, amit az Ahead Africa, Magyar – Afrikai Gazdaságfejlesztõ Közhasznú Társaság tartott a napokban Budapesten. A rendezvényen a bankfinanszírozástól a civil szervezetek szerepéig, igen sok kérdésrõl szó esett.

 

Etiópia - idegenforgalmi plakátNem valami kétes értékû természetgyógyászati ajánlatról volt szó azon a konferencián, amit az Ahead Africa, Magyar – Afrikai Gazdaságfejlesztõ Közhasznú Társaság tartott a napokban Budapesten. A rendezvényen a bankfinanszírozástól a civil szervezetek szerepéig, igen sok kérdésrõl szó esett.

dr. Mihályi Géza A rendezvény rangját, fontosságát jól jelzi, hogy bevezetõjeként dr. Mihályi Géza, a Külügyminisztérium fõosztályvezetõje, Göncz Kinga miniszter asszony üdvözlõ levelét olvasta fel. Magyarországot és Etiópiát, az Afrika Szarván elhelyezkedõ, õsi hagyományokkal rendelkezõ országot hosszú ideje jó kapcsolatok fûzik össze, amelyek intenzitása azonban ma elmarad a kilencvenes éveket megelõzõ idõszakra jellemzõ együttmûködés szintjétõl. Célunk a kapcsolatok fejlesztése, melyet ma már nem ideológiai, hanem pragmatikus alapon, kölcsönös érdekeink figyelembe vételével végzünk. Ebben õszinte elismerésre méltó segítséget nyújt a hazánkban végzett, Etiópiában élõ mérnökökbõl és orvosokból álló Magyar-Etióp Baráti Kör. Etiópia, egyetlen afrikai országként a magyar nemzetközi fejlesztési együttmûködés partner-országai közé tartozik. Sikernek könyvelhetjük el az etióp és a magyar kormány között nemrégen aláírt két megállapodást. Ennek keretében már megkezdõdött egy jelentõs vízügyi projekt elõkészítése Etiópia északi részén, a Kobo Girana völgyben. Európai Uniós csatlakozásunkkal a magyar gazdasági, szakmai és civil szereplõk számára is új lehetõség nyílik az afrikai kapcsolatrendszer kiépítésére, fejlesztésére.

dr. Ashaber Wanna, Etiópia magyarországi tiszteletbeli konzulja Etiópia sokunk számára távoli, alig ismert ország. Hogy mennyire, azt dr. Ashaber Wanna, Etiópia magyarországi tiszteletbeli konzulja világította meg a résztvevõknek. Azért jöttünk össze, hogy megünnepeljük a kétezredik év beköszöntét Etiópiában – mondta. Ez szeptember 11-én lesz, mert Etiópiában most 1999-et írunk. Így hát, aki fiatalodni vágyik, nem kell mást tennie csak Etiópiába utazni és máris 8 évet fiatalodik. A különbség oka, hogy az európai és az etióp idõszámítás egyaránt Jézus Krisztus születését tekinti kezdõpontnak, az eltérés Krisztus születési évének meghatározásában van. Különbség adódik még abból, hogy a 365 napból álló évet 13 hónapra osztják, melybõl 12 hónap 30 napból áll, és a maradék napok adják a tizenharmadikat. A naptári év minden évben szeptember 11-én kezdõdik, ekkor van tehát az újév Etiópiában. Érdekesség továbbá az, hogy az egyes hónapoknak egyedi etióp nevük van. A nap beosztása sem azonos az ittenivel. A napok kétszer 12 órára vannak felosztva: a napfelkeltétõl kezdik számolni, azaz reggel 7 óra felel meg ott az 1 órának. Az etiópok kizárólag a saját rendszerüket használják. Zavar akkor van, amikor európaiakkal beszélnek meg találkozót és udvariasságból európai idõszámítás szerinti idõpontot adnak meg. Megtörténhet olyan félreértés, hogy a megbeszélt idõt kétféleképpen értelmezik. Ezekbõl már érzékelhetõ, hogy egy különleges országról van szó, mely õsi kultúrával, hosszú és izgalmas történelemmel rendelkezik. A hagyomány szerint az államalapító elsõ király, Menelik, a bibliai Salamon király és Sába királynõjének nászából született. A legenda szerint Menelik király Jeruzsálembõl magával vitte a Frigyládát Etiópiába. Mindez Krisztus születése elõtt 950 évvel, mintegy 3000 évvel ezelõtt történt. Ha ez legenda csupán, akkor sem férhet kétség ahhoz, hogy az etióp kereszténységnek legalább 1500 éves írásos emlékei vannak. Késõbb a mai Jemen területén fekvõ Dél-Arábiából a tengeren át sémi hódítók érkeztek. A helybéli kúsita õslakossággal összeolvadva jött létre az etióp nép. A sajátos kultúrájuk fõ jellegzetességét a korán felvett kereszténység adta meg. Etiópiában már a 4. század elején államvallás lett a kereszténység, megelõzve a Római Birodalmat, amely Nagy Konstantin császár alatt követte csak Etiópia példáját. Ennél korábban csupán Örményország tette meg ezt a lépést, szintén a 4. század elején. Egy kiváló tudós Etiópiát ?a népek múzeumának" nevezte, mivel az ott honos népek és nyelvek pontos száma ismeretlen. Ez a színes kultúrájú, színpompás népkavalkád a földkerekség egyik legszebb, legizgalmasabb országában lakik, amit a nemzetközi turizmus a legutóbbi idõben kezdi fölfedezni.

Dr. Assefa Abebe, szentesi kórház sebész fõorvosa Az etiópok viszont már korábban felfedezték Magyarországot, sokan jöttek ide tanulni. Dr. Assefa Abebe, aki ma a szentesi kórház sebész fõorvosa, már negyven éve itt él. Annak idején semmit nem tudott Közép-Európáról. Sportoló volt, Papp Laciról, Puskás Öcsirõl hallott, és amikor ösztöndíjat kapott, Magyarországot választotta. A TF-en kezdett tanulni, 1967-ben. Hûvös, sötét, szeptemberi napon érkezett, mindenki barna orkán-kabátban járt és furcsa autók szaladgáltak az utcán. Megszokni nem volt nehéz. Itt is -otthon is keresztények éltek, az emberek kedvesek voltak. Egy monda szerint az õsmagyarok egy része Etiópia északi tájairól származik, onnan indultak és késõbb találkoztak az Ázsia felöl vándorló törzsekkel. Még nyelvi azonosság is felfedezhetõ, a ?mocs" szó jelentése például náluk is mocsár!

Tomaj Dénes, a Külügyminisztérium fõosztályvezetõje A magyar támogatás nem csak ösztöndíjasok fogadásából áll – egészítette ki a beszámolót Tomaj Dénes, a Külügyminisztérium fõosztályvezetõje. Fejlesztéspolitikánk célkitûzései a nemzetközi sorba illeszkednek. Az elmúlt három évben, összesen 3,5 milliárd forint értékben, 300 különféle program megvalósításában vettünk részt, elsõsorban a rendszerváltáskor szerzett tapasztalatok átadása, a civil társadalom erõsítése, a mezõgazdaság és az oktatás területén. Keressük a további együttmûködés lehetõségeit, kutatásokat is folytatunk. Nemzetközi cél, hogy a fejlett országok nemzeti jövedelmük 0,7 %-át fordítsák támogatásra. Nálunk ez most 0,17 % és várhatóan 2015-re érjük el a 0,3 %-ot. Erre a célra az Eu-ban 2008. és 2013. között 125 millió eurót fizetünk be, de az összesen 25 milliárd eurós források felhasználásából is részesedhetünk. Új eszközünk a ?mikroprojektek" intézménye. Ha a helyi követségünk tapasztalja, hogy valami fontos, de gyors cselekvést igényel, 5 M forint felsõ határig intézkedhet. Eddig öt nagykövetségünk – köztük három afrikai – kapott erre jogot és ha beválik, a jövõben szélesíteni is fogjuk.

Dévai Endre, az Innomed Zrt. vezérigazgatója A támogató tevékenység kevéssé ismert hátterérõl Dévai Endre, az Innomed Zrt. vezérigazgatója szólt. Etiópiában hivatalosan bejegyzett magyar klub van, tagjainak többsége nálunk végzett, ma döntéshozó helyzetben lévõ ember. Az Innomed velük jó kapcsolatokat ápol és gyakran nyújt segélyeket. Sajnos idehaza még elõfordul, hogy – miután az adományként összegyûjtött árut átadták az etióp egészségügyi miniszternek – az APEH a megajándékozottak listáját kéri a szervezõktõl, a Vámhivatal pedig azt a gyanúját hangoztatja, hogy õk bizonyára eladták kint az adományként feltûntetett árut. Nem látják be: Magyarország, kis ország, azért kell segítõkésznek lennünk, mert számtalan példa bizonyítja, hogy ahol segítettünk, ott késõbb szívesebben kötnek velünk üzletet. Arra is szükség van, hogy a kitûnõen mûködõ magyar orvosi mûszeripar új, saját piacokat találjon a fejlõdõ világban.

Toma Pál, Eximbank Az együttmûködés pénzügyi oldaláról az Eximbank képviselõje, Toma Pál beszélt. Etiópia páratlan fellendülést mutat, a GDP növekedése évek óta 10 % fölött van. Komoly fejlesztések, beruházások valósulnak meg. A térségbe irányuló segély 2010-ig megduplázódik és kihasználásukban 2008-tól a magyar vállalkozók is részt vehetnek. Az ország fõként a mezõgazdaságra támaszkodik, eredményessége nagymértékben függ az idõjárástól. Az utóbbi három csapadékosabb évnek köszönhetõ a GDP javulása is. A magyar exportõrök a Világbanktól készpénzt vagy visszafizetési garanciát kapnak. Ez utóbbiban jut szerephez az Eximbank, mert a szokásos fedezeti igény töredékéért adja a garanciát és ez a KKV-k szempontjából különösen jelentõs. Az elbírálás és az ügyintézés is gyorsított, sõt az utófinanszírozásban is részt vehetnek.

Kékesi Annamária, a Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Szövetség (HAND) elnöke A civil szervezetek szerepét hangsúlyozta az együttmûködésben Kékesi Annamária, a Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Szövetség (HAND) elnöke. A céljuk a tapasztalatok átadása a kormányzati és nem kormányzati (NGO) szervezetek számára. A Magyarországon bejegyzett ötvenezer civil szervezetbõl 26 a tagjuk, a fejlesztési együttmûködés politikai, társadalmi oldaláról szeretnének civil szempontokat érvényesíteni. A partnerközvetítésben is részt vehetnek. Tevékenységük színes, részét képezi a humanitárius segélyezés, önkéntesség népszerûsítése, a környezetvédelem, a nõk, gyermekek helyzetének javítása, melyrõl a http://www.hand.org.hu/ oldalon adnak tájékoztatást. Munkájukat akadályozza az alacsony társadalmi támogatottság és a forráshiány az EU-pályázatok elnyeréséhez, mert ezekhez 10 % önrészt várnak el a pályázótól. Sokan mondják: nálunk is van elég szegény, támogassuk inkább õket, de a nagy katasztrófák idején rendre kiderül, hogy a magyar ember is roppant segítõkész. Ma még gyenge a kapcsolat a civil és az üzleti szféra között, pedig együttmûködésükkel mindkét oldal kockázata csökkenthetõ lenne.

 Mikó Tivadar, a SZOTE Pathológiai Tanszékének vezetõjeA tanácskozás befejezéseként dr. Mikó Tivadar professzor élménybeszámolója követte a szakelõadásokat. a WHO egyik kutatóintézetében dolgozott Etiópiában. Szegény, de gyönyörû országot ismert meg, ahol a városoktól néhány kilométerre már antilopok keresztezik a kirándulók útját. A föld egyik csodája, a Kék-Nílus híres vízesése is erre található. A magasföld sziklába vájt templomaiba betérõ európai számára külön érdekesség, hogy Jézus, a szentek és Mária egyaránt barna bõrûek. Ki tudja… még az is lehet, hogy ez az igazság!

Révay András: Így utaztunk, anno

Igy utaztunk anno.. könyvcímlap Nem fordul elõ túl gyakran, hogy egy képekben gazdag, látványos, új könyvet Múzeumban mutasson be a kiadója. A Kossuth Kiadó most mégis a Közlekedési Múzeumot választotta az ?Így utaztunk anno" címû könyvének bemutatására.

Igy utaztunk anno.. könyvcímlap Nem fordul elõ túl gyakran, hogy egy képekben gazdag, látványos, új könyvet Múzeumban mutasson be a kiadója. A Kossuth Kiadó most mégis a Közlekedési Múzeumot választotta az ?Így utaztunk anno" címû könyvének bemutatására.

 

Kócziánné Szentpéteri Erzsébet A múzeum fõigazgatója, Kócziánné Szentpéteri Erzsébet szerint valódi sikerkönyvrõl van szó. Megjelenése a technikatörténet, és benne a közlekedéstörténet fontos eseménye. A kötet szórakoztató, ugyanakkor az ismertterjesztés legjobb eszközeinek felhasználásával ragadja ki a múzeum tárgyainak legjavát. Kilenc téma köré csoportosítva, a fogatolt jármûvektõl a repülésig ad áttekintést. Megismerkedhetünk a kerékpározás – akár még a nõi kerékpározás – a városi közlekedés, a vasút, a hajózás, sõt még a haditengerészet érdekességeivel is.

Kocsis András Sándor Kocsis András Sándor, a kiadó elnök-vezérigazgatója azt is elmondta, egy induló sorozat elsõ kötete jelent most meg. Az ötlet egy évvel ezelõtt fogalmazódott meg és a szinte rekordidõ alatt meg is valósult. Nagyszerû, színvonalas munka született. Sikerült ?elkapni" egy hangulatot. Olyan könyv jött létre, ami lapozható, nézhetõ, de a rengeteg információ felvonultatásával egyben tanít is. A kiadónál megszokottnak számító gyakorlattól – a külföldi sikerkönyvek átvételétõl – eltérõen, ez teljes egészében saját munka. A folytatásban az ?így fürdõztünk…, szórakoztunk…, öltözködtünk…" és még néhány más témakör feldolgozása is várható. A XXI. század emberének élete rekordokról, sebességrõl, elsuhanó élményekrõl szól. Rohanásról, idõhiányról. Jól esik azonban néha megállni, szemlélõdni, kicsit elgondolkozni. Miképp éltek közvetlen elõdeink, milyenek voltak hétköznapjaik és ünnepeik? Nekünk még meséltek személyes élményeik alapján nagyszüleink, szüleink, de mit fogunk tudni mondani errõl mi a gyerekeinknek. Mitõl válhat számukra is vonzóvá az a világ, ami után még sokszor nosztalgiát érzünk. Az egykori, boldognak nevezett, békés idõszak iránt. Amikor még mindennek meg volt a helye és az ideje, amikor az emberek még ráértek olyan dolgokra, amitõl az élet más, szebb lesz. Emiatt gondolták, hogy életmód-sorozatot indítanak errõl a korról. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ne csak sóvárgást ébresszenek e szépnek tudott egykori világ iránt, de meg is mutassák azt mindenkinek, aki már csak a történelemkönyvbõl ismeri.

Szabó Attila Ez a könyv önmagáért beszél, állítja Szabó Attila repüléstörténeti muzeológus. Rendkívül nagy anyagból dolgoztak. A százezer fotóból kiválasztott, 465 képet tartalmazó nagyalakú album – nyolcvan évet ölelve át – bemutatja a korabeli fogatolt jármûveket, a kerékpárt, a motorkerékpárt, az automobilt, a városi közlekedést, a vasutat, a hajózást, az utakat és a hidakat, valamint a repülést is. A Közlekedési Múzeum munkatársai által írott ismeretterjesztõ szövegeket, a Múzeumban ma még fellelhetõ jármûvek némelyikének képe, archív fotók, képeslapok, festmények, plakátok, tárgyak, menetrendek, részvények, jegyek kísérik. A közlekedés minden ágából találhatunk benne érdekességeket. Hiszen alig van már közöttünk valaki, aki még emlékezhet arra, hol állt, milyen volt az elsõ ?villanyrendõr" vagy mi is az a hídbárca? A kötet ötletadója, összeállítója és szerkesztõje Rappai Zsuzsa mûvészettörténész jóvoltából ezekre – és még sok más kérdésünkre is – választ kaphatunk.

Igy utaztunk anno.. könyvcímlap

Így utaztunk anno

ISBN 978-963-09-5553-9

Kossuth Kiadó 2007

Dürer Nyomda Kft., Gyula

A megjelenést a Nemzeti Kulturális Alap támogatta

Dr.Szalontai Éva: Eger és Gál Lajos a Magyar Borok Házában

 Gál LajosGál Lajos                                                                           

?Hol jó bort érzek,betérek.

Ne térnék hát Egerbe?

Ha ezt a várost elkerülöm,

Az isten is megverne." /Petõfi Sándor/

 Gál LajosGál Lajos                                                                           

?Hol jó bort érzek,betérek.

Ne térnék hát Egerbe?

Ha ezt a várost elkerülöm,

Az isten is megverne." /Petõfi Sándor/

 

   A Hónap Borkóstolóján a fõszereplõ a jól felkészült szõlõsgazda,Dr Gál Lajos,aki egyuttal az Egri Szõlészeti -Borászati Kutató Intézet igazgatója,és az Olasz rizling  volt.

   A borkostolót  a Borház  igazgatója,Nyikos István  nyitotta meg, értékelve az Olasz rizlinget.   A szõlõ-bor és mámor istenérõl elnevezett Dionüszosz terem tele lettborkedvelõ-és szakértõ vendégekkel,ujságírókkal.

   Egyes kutatók szerint az Olasz rizling a l9.században Franciaországból került hozzánk.Valószínü ennek köszönhetõen a borkóstolón részt vett egy francia vendég is,aki a magyar Olasz rizling iránt mutatott érdeklõdést. Bakonyi Júlia  rendezvényfelelõs készített  vele sikeres ,jó hangulatu interjút.

  A borkóstolón beköszöntõként már a bejáratnál,nemcsak az igazgató,de az Olasz rizling is fogadott-hosszúlépés  formájában.Hiszen jól tudjuk,hogy a fröccs is Hungarikumnak számít,amióta Jedlik Ányos a dinamó mellett felfedezte a szódát is.A szódavíz nagyobb,4-6 atm.nyomás alatt széndioxid- gázzal telített forrás,kút,vagy folyóvíz.A szódavíz sokban megváltoztatta a magyar,de az európai iváskulturát is.   Dr.Gál Lajos színes,érdekes elõadóként több borvidékrõl,több pincészetbõl,több évjáratból,s különbözõ technnológiai eljárásokkal készült Olasz rizlinget,mint Hungarikumot mutatott be.Azt is  elmondta,hogy Egerben a magas minõségü Olasz rizling elõállítását elõsegíti a kisebb sortávolság,a magas tõkeszám. 

   A szorgalmasan töltögetett  Olasz rizling borfajtákból nekem leg jobban a Szó-Lá-Ti 2oo5.száraz ízlett Gál Lajos Egri Pincészetébõl.És ugyancsak ízlett a 2oo6-os évjáratu,száraz Olasz rizling a badacsonyi Borbély család pincészetébõl.Ez utóbbinál mintha a badacsonyi  vulkánikus Hegyvidék bazaltkõ illatatát is éreztem volna,ahogy az elõadó erre felhívta a figyelmet.

  Gál Lajostól megtudtuk,hogy a fajtát az elõzõ évtizedekben nem tartották értéknek.Szinte csak a keleti piacokon  értékesítették.Tömegtermelésre használták.De az l95o-es évektõl megkezdõdött a fajta klónszelekciója Badacsonyban, Pécsen, Keszthelyen.

  Ma egyike a Kárpát-medencében legjobban elterjedt fehérbort adó szõlõfajtáknak.Kiváló pezsgõt is készítenek belõle.Enyhén keserû mandulára emlékeztetõ,kissé kesernyés ízü,zamatos,elegáns savú minõségi bor a magyar Olasz rizling.A jó hangulatu borkóstolón hírnevét az elõadó,az aktív hozzászólók,és az aktív kóstolgatók szerintem-sikeresen helyre állították.(legalábbis az irodalomban mindeképpen…)

   Márai Sándor,aki l948-ba Franciországba emigrált,napjainkban egyre jobban ünnepelt,felfedezett írónk , ugyancsak értékelte az Olasz rizlinget.

?A rizling az,amit a franciák általános szóval fehér bornak neveznek.A rizlingben ritkán csalódik a magyar.Mikor a rizlinggel is baj lesz Magyarországom,én már nem akarok élni…"

Fotó: Dr Révay András

(Nem lát kettõsen kedves Olvasó, és jól emlékezik. Az Olaszrizling bemutatóról már közöltünk cikket Dr Révay András tollából, ki a gasztronómia avatott írója. De érdekes a masik oldal is: Mit lát mindebbõl a nem gasztronómiával, hanem inkább az emberekkel foglakozó kolléga. Ezért adtuk közre ezt az írást, mint korábban a megsemmisült EuroAstrán jópárszor.. -a szerk)

2007 május 1-tõl módosulnak (emelkednek) a MÁV jegyárai, módosul (szûkül) a kedvezményrendszer

 MÁV

2007. május 1-jétõl megváltozik a belföldi helyközi közösségi közlekedés tarifa- és kedvezményrendszere. A vasúti személyszállítás bruttó díjtételei május 1-jétõl átlagosan 17 százalékkal emelkednek.

Az InterCity vonatok pót- és helyjegyeinek díjai nem változnak.

 MÁV

2007. május 1-jétõl megváltozik a belföldi helyközi közösségi közlekedés tarifa- és kedvezményrendszere. A vasúti személyszállítás bruttó díjtételei május 1-jétõl átlagosan 17 százalékkal emelkednek.

Az InterCity vonatok pót- és helyjegyeinek díjai nem változnak.

Az új tarifarendelet alapján 2007. május 1-jétõl az 50 kilométeres távolságnál rövidebb utazásra érvényes menetjegyek árának meghatározása – az eddigi tíz kilométeressel szemben – öt kilométeres övezetek alapján történik. A viteldíjak mértéke ezáltal méltányosabbá válik: az 50 kilométeresnél rövidebb távolságra történõ utazás esetén az utazásért fizetendõ díj a korábbinál arányosabb a ténylegesen megtett úttal. A pénztárak elõtti sorban állás csökkentése érdekében célszerû ezen új övezetre szóló menetjegyeket és bérleteket jegykiadó géppel rendelkezõ pénztárnál megvásárolni.

Nem változnak ugyanakkor abelföldi forgalomban az InterCity vonatok ülõhely-biztosítás és pótjegy díjai, illetve a nemzetközi menetjegyek árai.

A tarifamódosítás kapcsán a vasúttársaság felhívja az utasok figyelmét arra, hogy a keletbélyegzés nélkül elõvételben váltott menetjegyek május elsejétõl csak a régi és az új ár közötti díjkülönbözet megfizetése után érvényesíthetõek. A felhasználatlan menetjegyek augusztus elsejéig kezelési költség felszámítása nélkül visszaválhatóak. Az elõvételben meghatározott napra váltott, egy útra szóló menetjegyek az érvényességi idejükön belül, de legkésõbbjúlius 1-jéig; a menettérti útra szóló menetjegyek az érvényességi idejükön belül, de legkésõbb augusztus 1-jéig használhatók fel.

Mint ismeretes, a vasúttársaság az áprilisra érvényes havi- és félhavi bérletek érvényességét május 7-éig meghosszabbította. A 2007. április 20-án 0.00 órától a dolgozó havi- és félhavi bérletek elõvételi árusítására vonatkozó felfüggesztés április 30-áig tart. Az árusítás átmeneti felfüggesztése a tanulók bérletére és a menetjegyekre nem vonatkozik, azok elõvételben továbbra is megvásárolhatóak.

Május 1-jétõl változnak a helyközi közlekedésre vonatkozó utazási kedvezmények is. A 2006. évre kiadott közalkalmazotti utazási igazolványok június 30-áig érvényesek. A közalkalmazotti kedvezmény változásával új nyomtatvány kerül bevezetésre, amelynek mintája a MÁV ZRt. honlapjáról lesz letölthetõ.

A május 1-jétõl érvényes részletes díjtáblázat és a megváltozott utazási kedvezmények megtekinthetõk a MÁV ZRt. honlapján, a http://www.mav.hu/belso.php?kat=27 , valamint a http://www.mav.hu/belso.php?kat=2829  linkre kattintva.

Utazási ügyekben a MÁVDIREKT 06-40-49-49-49-es, helyi tarifával hívható kék számán és a jegypénztáraknál kapható további információ.

Erdõ Péter bíboros sajtótájékoztatója Rómában

CEE Róma 2007

Erdõ Péter bíboros, a CCEE elnöke Rómában 2007. április 26-án sajtótájékoztatón szólt a katolikus és az ortodox világ közötti kapcsolat elmélyítésérõl, az  Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa római ülésének témáiról és az európai katolikus egyetemek kapcsolatainak szorosabbra fûzésérõl.

CEE Róma 2007

Erdõ Péter bíboros, a CCEE elnöke Rómában 2007. április 26-án sajtótájékoztatón szólt a katolikus és az ortodox világ közötti kapcsolat elmélyítésérõl, az  Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa római ülésének témáiról és az európai katolikus egyetemek kapcsolatainak szorosabbra fûzésérõl.

"Nem a mi feladatunk dönteni a pápa és II. Alekszij találkozásáról, vagy elõkészíteni azt. Amíg azonban a Szentszék illetékes hivatala a lényegi teológiai párbeszéd folytatására törekszik, nekünk a kapcsolatok javítása és az ortodox világgal való gyakorlati együttmûködés iránti elkötelezettség a dolgunk" – fogalmazott Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a CCEE elnöke mai római sajtótájékoztatóján.

Az eseményre a Vatikáni Rádió épületében került sor azután, hogy a CCEE elnökségét délután kihallgatáson fogadta XVI. Benedek pápa. Az elnökség 2006-ban Szentpétervárott megválasztott tagjai április 24. óta megbeszéléseket folytattak a Szentszék bizonyos hivatalainak képviselõivel – tájékoztatott a SIR olasz hírügynökség.

?Az ortodoxia – folytatta Erdõ Péter – egyre gyakrabban kifejezi a katolikus világgal folytatott közvetlen párbeszéd szükségességét, mindenekelõtt Európa alapvetõ értékeit érintõ témákban; a mi feladatunk pedig támogatni ezt a párbeszédet, esetleg rendszeres találkozók szervezése által." A bíboros hozzátette: a CCEE elnöksége nagy örömmel venné, ha a Szentatya eljönne és elnökölne a tanács egyik plenáris ülésén, mint ahogy azt küszöbön álló brazíliai látogatása során, a CELAM konferenciáján teszi majd.

?A CCEE tevékenysége – folytatta a bíboros – egész Európa kulturális területét érinti, így a szervezet magában foglalja Törökország és Oroszország püspöki konferenciáit is. A tanács ápolja és bátorítja a katolikusok és ortodoxok közötti ökumenikus párbeszédet, mint ahogy az alapvetõ emberi értékekrõl folytatott dialógust is." A CCEE római ülésének témáiról Erdõ Péter elmondta: szóba került néhány ?különleges lelkipásztori kérdés, mint például a börtönpasztoráció, a vándorlók és útonlévõk segítése, vagy a cigányság pasztorációja, akik nem társadalmi problémaként vannak jelen – szögezte le -, hanem kulturális és emberi gazdagságot jelentenek számunkra, amelynek értékét erõsítenünk kell."

A sajtótájékoztatón elhangzott: a CCEE jelenleg az európai kontinens katolikus oktatási intézményeit érintõ felmérést végez, hogy megerõsítse az együttmûködést Európa egyetemei között, különös tekintettel a katolikus egyetemekre. Ehhez kapcsolódóan megemlítette az idén júniusban Rómában ?Új humanizmus Európa számára" címmel egyetemi tanárok számára megrendezendõ konferenciát is, amelyrõl így fogalmazott: ?Az alapvetõ értékeket politikai szinten kell megvédeni, létezik azonban egy ennél mélyebb szint is, mégpedig az ember és a tudomány, illetve a kultúra közötti párbeszéd szintje."

Magyar Kurír/katolikus.hu

fotó: http://www.agenziasir.it/

Sólyom László Kanadában

 Sólyom László kanadai látogatásának elsõ napján a CN Towerbõl megtekintette Toronto látképét.Sólyom László kanadai látogatásának elsõ napján a CN Towerbõl megtekintette Toronto látképét.

Most kaptuk meg Sólyom László Kanadában elhangzott beszédeinek szószerinti magyar leiratát(egyes beszédeke angolul hagzottak el, ott a hivatalos fordítást közöljük), amelyet szokásunk szerint közreadunk. Három beszédet tartalmaz összeállításunk: 2007 április 24 Sólyom László beszéde a Torontói Empire Clubban, április 25 az ottawai pohárköszöntõ valamint az április 27-i Calgary-ban rendezett üzleti találkozón elmondott beszéde.

 Sólyom László kanadai látogatásának elsõ napján a CN Towerbõl megtekintette Toronto látképét.Sólyom László kanadai látogatásának elsõ napján a CN Towerbõl megtekintette Toronto látképét.

Most kaptuk meg Sólyom László Kanadában elhangzott beszédeinek szószerinti magyar leiratát(egyes beszédeke angolul hagzottak el, ott a hivatalos fordítást közöljük), amelyet szokásunk szerint közreadunk. Három beszédet tartalmaz összeállításunk: 2007 április 24 Sólyom László beszéde a Torontói Empire Clubban, április 25 az ottawai pohárköszöntõ valamint az április 27-i Calgary-ban rendezett üzleti találkozón elmondott beszéde.

2007. április 24.

Sólyom László köztársasági elnök beszéde a Torontói Empire Clubban

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mindenekelõtt szeretnék köszönetet mondani a Torontói Empire Club meghívásáért!   Örülök, hogy Magyarország és Kanada kapcsolatáról, a két országot közelebb hozó ötven évvel ezelõtti eseményekrõl és Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetérõl beszélhetek Önöknek.

Sólyom László beszédet mondott az Empire Club által szervezett ebéd elõtt a torontói Fairmont Royal York Hotelben.Sólyom László beszédet mondott az Empire Club által szervezett ebéd elõtt a torontói Fairmont Royal York Hotelben.

Kanada fontos számunkra. Kétoldalú kapcsolataink problémamentesek: a NATO-ban  politikai és katonai szövetségesek, másrészt pedig  élénk  kereskedelmi kapcsolatokra és befektetésekre építõ gazdasági partnerek  vagyunk  Ezt a véleményemet várhatóan megerõsítik Michaëlle Jean fõkormányzó asszonnyal és Stephen Harper miniszterelnökkel folytatandó holnapi megbeszéléseim.

Mostani látogatásomra egy olyan esemény, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megünneplését követõen kerül sor, amely a két ország közötti emberi kapcsolatokat már egy fél évszázaddal ezelõtt szorosra vonta. Magyarország hálás Kanadának, mert 1956-ot követõen mintegy negyvenezer magyar menekültet fogadott be, akik a kommunista diktatúra miatt hagyták el hazájukat. Olyan emberek leltek otthonra Kanadában, akik teljes reményvesztettségben indultak útnak szülõföldjükrõl, s még nem tudták, hogy lesz-e új hazájuk és munkájuk.

Ezért köszönöm a fél évszázaddal ezelõtti akkori kanadai kormánynak, élén Louis St. Laurent miniszterelnökkel és Lester B. Pearson külügyminiszterrel, akik – ha jól tudom – korábban maguk is vendégei voltak az Empire Clubnak, hogy megteremtették a lehetõségét a nagy számú magyar menekült befogadásának. Külön köszönet illeti John Pickersgillt, az akkori bevándorlásügyi minisztert, mert nagyrészt az õ személyes közbenjárásának és áldozatos, kitartó kormányzati munkájának köszönhetõ, hogy Kanada a magyar menekülteket legnagyobb számban befogadó államok egyikévé vált.

A döntés hátterében a segítségnyújtás gesztusán túl minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy Kanada vezetõi felismerték: a magyar forradalom nemcsak Magyarország, hanem az egész világ ügye volt. A számtalan áldozat és szenvedés ellenére ugyanis a forradalom nem volt hiábavaló. Az 1956-os forradalom és a fegyveres szabadságharc az akkori szovjet blokk alapjait rendítették meg, s az 1989-es békés rendszerváltás demokratikus eredményeinek a gyökerei visszavezethetõk erre a történelmi eseményre.

Magyarország és Kanada gazdasága azonos elvek alapján mûködik, és értékrendünk egybeesik. Magyarország 1999-ben a NATO tagjává vált, 2004-ben pedig csatlakozott az Európai Unióhoz is.

A magyarországi társadalmi-politikai átalakulás eredményeként megerõsödött a gazdasági és kereskedelmi együttmûködés is országaink között. Ebben kiemelkedõ szerep jutott a kanadai tõkebefektetéseknek Magyarországon, melynek értéke 2 milliárd USA dollárra becsülhetõ. A legnagyobb volumenû beruházások az ingatlanfejlesztés területén valósultak meg, de a kanadai befektetõk jelen vannak a magyar gazdaság szinte valamennyi ágában. Magyarországi termelõüzemeket hozott létre például a Zenon, a Westcast-Linamar, a Bombardier, az ATCO Structures, a CEIC, a Coldmatic, az Atronix, a Rio Alto, a General Woods, a First Hungary Fund, a Cineplex Odeon, és az SNC Lavalin.

Kanada hatalmas gazdasági erejéhez viszonyítva azonban ezen befektetések tovább is növelhetõk és új területekre is kiterjeszthetõk. Az, hogy Magyarország vonzó a külföldi befektetõk számára, adatokkal is alátámasztható. 2006-ban mintegy 6,1 milliárd USD értékû külföldi közvetlen tõkebefektetés érkezett Magyarországra, és hazánk továbbra is vezet a térségben az egy fõre jutó FDI-állomány tekintetében.

Kapcsolataink fejlesztéséhez kedvezõ gazdasági környezetet biztosítunk. 2006-ban a magyar GDP növekedése 3,9%-os volt. A kormány olyan intézkedéseket hirdetett meg és hajt végre, amelyek az államháztartás egyensúlyának helyreállítását célozzák. A növekedési dinamika fõ hordozója a kivitel, elsõsorban az ipari exportértékesítések kétszámjegyû bõvülése nyomán. A 2006-ban végbement 11,9 %-os termelékenységjavulás fontos mutató. Az egységnyi hozzáadott értékre jutó bérköltség tekintetében hazánk továbbra is õrzi a visegrádi országok körében vezetõ pozícióját.

Hazánk kedvezõ földrajzi elhelyezkedésének köszönhetõen híd szerepet tölthet be Kelet és Nyugat között,. Magyarországon magasan képzett és hatékonyan továbbképezhetõ, kreatív munkaerõ áll rendelkezésre. Ma már a világ minden tájáról érkezõ befektetõk nem csupán a magyar piacra tekintenek. Felismerték, hogy hazánk kiváló bázisként szolgálhat a délkelet- és a kelet-európai térség még kiaknázatlan gazdasági lehetõségeihez kapcsolódó üzleti terveik megvalósításához.

A kormány különféle ösztönzõk segítségével is igyekszik vonzóvá tenni az országot a külföldi befektetõk számára, többek között adókedvezmények biztosítása, uniós források bevonása, illetve a nagyberuházások egyedi kormánydöntés alapján történõ támogatása révén. Magyarország európai uniós tagsága jó lehetõséget teremt a nyugat-európai piacokra való könnyebb bejutáshoz.

Magyar részrõl nagy jelentõséget tulajdonítunk azoknak az elképzeléseknek, amelyek a hagyományos kétoldalú kereskedelmen túlmutató formákat állítja elõtérbe. Ilyenek a kutatási és technológiai kapcsolatok, a modern ágazatok együttmûködése, fejlesztési programok, uniós regionális lehetõségek, illetve kedvezõ beruházási feltételek.

Figyelembe véve Kanada és Magyarország gazdaságát, a két ország közötti kapcsolatok erõsítése érdekében kiváló együttmûködési lehetõséget látunk például az információs technológiában, a telekommunikációban, a környezetvédelemben, a gyógyszeriparban vagy akár a bányászat területén is.

A magyar-kanadai árucsere forgalom értéke alapvetõen szerény, de folyamatosan növekedõ tendenciát mutat. A tavalyi évben, évek óta elõször, exportunk számottevõen nagyobb mértékben bõvült, mint a kanadai export. Kivitelünk további növelésére lehetõséget látunk az IT szektorban, valamint a hazánkban megtelepedett kanadai cégek exporttevékenysége révén, az autó részegység és alkatrész beszállítói iparban, vagy a hungarikumok promóciója révén.

Végül engedjék meg, hogy röviden kitérjek a kétoldalú kapcsolatainkat beárnyékoló egyetlen kérdésre. Sajnálatos aszimmetria áll fenn ugyanis állampolgáraink utazási feltételei között, hiszen a magyar állampolgárok csak vízum birtokában látogathatnak Kanadába. Úgy véljük, hogy ez a helyzet nincs összhangban hosszabb ideje tartó szövetségesi viszonyunkkal, kiváló kétoldalú kapcsolatainkkal.

A magyar állampolgárokkal szembeni vízumkényszer 2001-ben való újbóli bevezetésének körülményei – EU-tagságunknak köszönhetõen is – már jelentõsen megváltoztak, s a magyar utazók nem jelentenek biztonsági kockázatot Kanada számára. Az e téren két- és többoldalú alapon folyó konstruktív szakértõi munka mellett is nyilvánvaló, hogy a rendezés végsõ soron politikai szintû döntést igényel, és itt-tartózkodásomat szeretném arra is felhasználni, hogy tárgyalópartnereim aktív támogatását kérjem a probléma megoldásához.

Mivel az egyoldalú vízumkötelezettség feleslegesen hátráltatja az idegenforgalom, az oktatási és kulturális kapcsolatok megerõsödését, valamint a baráti-rokoni szálak fenntartását, ezért az Empire Club tagjait is kérem, hogy a tõlük telhetõ mértékben vessék latba befolyásukat a kanadai kormánynál, hogy ez a kérdés a lehetõ leghamarabb és kölcsönösen megnyugtató módon rendezõdjön.

Bízom benne, hogy jövõbeli politikai, diplomáciai és gazdasági együttmûködésünket látogatásom némileg elõmozdítja, és az elõnyös eredményekkel jár mind Kanada, mind pedig Magyarország számára. Köszönöm kitûntetõ figyelmüket!

(A beszéd angol nyelven hangzott el.)

2007. április 25.

Sólyom László pohárköszöntõje a Michaëlle Jean, Kanada fõkormányzó asszonya által adott díszvacsorán

Tisztelt Fõkormányzó Asszony és Lafond Úr!

Excellenciás Hölgyek és Urak!

Köszönöm a Fõkormányzó Asszony szavait, amelyekkel országaink kapcsolatait és sokrétû együttmûködését méltatta! Jól esõ érzéssel hallgattam, milyen elismerõ hangon szólt a kanadai magyarság hozzájárulásáról Kanada fejlõdéséhez. Látogatásom egyik fõ célja, hogy kifejezésre juttassam köszönetünket azért, amit Kanada tett Magyarországért és a magyarságért.

Sólyom László Ottawában találkozott Stephen Harper miniszterelnökkel.Sólyom László Ottawában találkozott Stephen Harper miniszterelnökkel.

Az 1990-es rendszerváltozás teremtette meg annak a lehetõségét, hogy az a rokonszenv, amely Magyarország iránt a kanadaiakban jelentõs mértékben az 1956-os forradalom nyomán alakult ki, a kétoldalú kapcsolatok egyik serkentõ eleme legyen. Itt Kanadában Önök tudták azt is, Magyarországon a kommunista hatalom idején is élt az emberekben a demokrácia és a szabadság iránti vágy. S amikor a magyarországi demokratikus átmenet elkezdõdött, Kanada az elsõk között sietett Magyarország segítségére. Ez a segítség az élet legkülönbözõbb területein megmutatkozott, beleértve a gazdaság megújítását is, amiért ezúttal is szeretnék köszönetet mondani. .

Magyarország NATO-, majd 2004-es európai uniós csatlakozásával lényegében lezárult az a másfél évtizedes küzdelmes folyamat, amelynek célja teljes körû integrációnk a fejlett nyugati demokráciák közösségébe. Természetesen nem könnyû a beilleszkedés, de rendkívüli jelentõségû, hogy Magyarország végre ismét elfoglalhatta megérdemelt helyét az európai nemzetek között.

Úgy gondolom, hogy helyes az a politika, amely a nyilvánvaló európai kötõdés mellett igyekszik megfelelõ intenzitású kapcsolatokat ápolni a két észak-amerikai országgal is. Ez a kiegyensúlyozottság egyaránt tetten érhetõ a politikai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatokban. Az azonos szövetségi rendszer keretében zajló új keletû együttmûködésre számos példát találunk.  Magyarország és Kanada katonái és szakemberei egyebek között a Balkánon és Afganisztánban teljesítenek fontos küldetést közös értékeink, a szabadság és demokrácia térnyerése érdekében.

Biztos vagyok benne, hogy országaink kapcsolatai stabil alapokon nyugszanak, és lehetõség van új területek bekapcsolására, további lehetõségek feltérképezésére is. A magam részérõl mindent megteszek, hogy ez a kiegyensúlyozott jó viszony a jövõben még tartalmasabbá váljon.

Emelem poharam a Fõkormányzó Asszony és kedves férje, valamint minden kedves vendég egészségére, a két nép barátságára, és Kanada eddigi és jövõbeli sikereire!

2007. április 27.

Sólyom László bevezetõ beszéde a Calgary Városházán a Calgary Gazdasági Fejlesztési Ügynökség által szervezett üzleti találkozón

Tisztelt Elnök Úr!

Hölgyeim és Uraim!

Mindenekelõtt szeretnék köszönetet mondani a Calgary Gazdasági Fejlesztési Ügynökség meghívásáért! Örülök, hogy a mai napon Magyarországról és Kanadával fennálló kapcsolatainkról beszélhetek Önöknek.

Ottawa:Sólyom László megkoszorúzta a Maple-szigeten az 56-os menekültek emlékmûvét.Ottawa:Sólyom László megkoszorúzta a Maple-szigeten az 56-os menekültek emlékmûvét.

Kanada fontos számunkra. Kétoldalú kapcsolataink problémamentesek: a NATO-ban  politikai és katonai szövetségesek, másrészt pedig élénk  kereskedelmi kapcsolatokra és befektetésekre építõ gazdasági partnerek  vagyunk. Ezt a véleményemet megerõsítették a Michaëlle Jean fõkormányzó asszonnyal és Stephen Harper miniszterelnök úrral folytatott megbeszéléseim is.

Mostani látogatásomra egy olyan esemény, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megünneplését követõen kerül sor, amely a két ország közötti emberi kapcsolatokat már egy fél évszázaddal ezelõtt szorosra vonta. Magyarország hálás Kanadának, mert 1956-ot követõen mintegy negyvenezer magyar menekültet fogadott be, akik a kommunista diktatúra miatt hagyták el hazájukat. Akik teljes reményvesztettségben indultak útnak szülõföldjükrõl Kanadában új otthonra, hazára találtak.

Kanada a magyar menekülteket legnagyobb számban befogadó államok egyike volt, s ezen döntés hátterében a segítségnyújtás gesztusán túl minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy Kanada vezetõi felismerték: a magyar forradalom nemcsak Magyarország, hanem az egész világ ügye volt. A számtalan áldozat és szenvedés ellenére ugyanis a forradalom nem volt hiábavaló. Az 1956-os forradalom és a fegyveres szabadságharc az akkori szovjet blokk alapjait rendítették meg, s az 1989-es békés rendszerváltás demokratikus eredményeinek a gyökerei visszavezethetõk erre a történelmi eseményre.

Természetesen az 1990-es évek elején lezajlott rendszerváltás és demokratizálódás korántsem volt olyan gyors folyamat, mint ahogy azt sokan remélték akkor.  Hazánk mára a térség egyik jól mûködõ demokráciája és piacgazdasága lett.  Magyarország és Kanada gazdasága azonos elvek alapján mûködik, és értékrendünk is megegyezik. Magyarország 1999-ben a NATO tagjává vált, 2004-ben pedig csatlakozott az Európai Unióhoz is.

A magyarországi társadalmi-politikai átalakulás eredményeként megerõsödött a gazdasági és kereskedelmi együttmûködés is országaink között. Ebben kiemelkedõ szerep jutott a kanadai tõkebefektetéseknek Magyarországon, melynek értéke 2 milliárd USA dollárra becsülhetõ. A legnagyobb volumenû beruházások az ingatlanfejlesztés területén valósultak meg, de a kanadai befektetõk jelen vannak a magyar gazdaság szinte valamennyi ágában. Örvendetes, hogy Kanada magyarországi tõkebefektetéseibõl Alberta tartomány is figyelemre méltó arányt képvisel. Kanada hatalmas gazdasági erejéhez viszonyítva azonban ezen befektetések tovább is növelhetõk és új területekre is kiterjeszthetõk. Ezekrõl a kérdésekrõl, illetve az üzleti kapcsolatok további bõvítésének lehetõségeirõl küldöttségem tagja, Merényi államtitkár részletesen is szól majd.

Végül engedjék meg, hogy röviden kitérjek a kétoldalú kapcsolatainkat beárnyékoló egyetlen kérdésre. Sajnálatos aszimmetria áll fenn ugyanis állampolgáraink utazási feltételei között, hiszen a magyar állampolgárok csak vízum birtokában látogathatnak Kanadába. Úgy véljük, hogy ez a helyzet nincs összhangban hosszabb ideje tartó szövetségesi viszonyunkkal, kiváló kétoldalú kapcsolatainkkal.

Az egyoldalú vízumkötelezettség feleslegesen hátráltatja az idegenforgalom, az oktatási és kulturális kapcsolatok megerõsödését, valamint a baráti-rokoni szálak fenntartását is. A kérdés rendezése végsõ soron politikai szintû döntést igényel, ezért itt-tartózkodásomat arra is felhasználtam, hogy tárgyalópartnereim aktív támogatását kérjem a probléma megoldásához.

Köszönöm kitüntetõ figyelmüket, és szeretnék annak a reményemnek hangot adni, hogy Magyarország és Alberta tartomány kapcsolatai a jövõben is a kölcsönös érdekeknek megfelelõen gyümölcsözõen alakulnak.

Révay András: Gundel Mûvészeti Díj 2007

 

Gundel Díj 2007 A Gundel Mûvészeti Díjat Láng György a Gundel Étterem tulajdonosa alapította az ezredforduló tavaszán. Az elsõ díjátadásra 2001 májusának elsõ hétfõjén került sor, majd ezután minden évben 2004-ig a Gundel étterem kertjében, májusban adták át, eleinte 10, majd 14 kategóriában a különbözõ mûvészeti ágak legjobbjainak. 2005-ben a Gundel és a Budapesti Operabál Kft újjászervezte a kuratóriumot és magát a díjátadást is.

 

Gundel Díj 2007 A Gundel Mûvészeti Díjat Láng György a Gundel Étterem tulajdonosa alapította az ezredforduló tavaszán. Az elsõ díjátadásra 2001 májusának elsõ hétfõjén került sor, majd ezután minden évben 2004-ig a Gundel étterem kertjében, májusban adták át, eleinte 10, majd 14 kategóriában a különbözõ mûvészeti ágak legjobbjainak. 2005-ben a Gundel és a Budapesti Operabál Kft újjászervezte a kuratóriumot és magát a díjátadást is.

Korcsmáros Nóra A díjak átadása most ismét esedékes, és errõl a korábbiaktól eltérõ módon adtak tájékoztatást. A meghívottak elõtt Korcsmáros Nóra elõbb a díj történetét ismertette, majd bemutatta a kuratórium tagjait. A díjazottak kiválasztása nélkülöz szinte minden hivatalos ceremóniát. A színházi évadban egy kis társaság rendszeresen összejön a Gundel étteremben, az 1894 Borvendéglõben, a teraszon vagy kertben. Nemcsak a gasztronómia csábítja õket oda. Esznek, isznak, és mirõl beszélgetnének, ha nem az elmúlt idõszak fõvárosi, és vidéki mûvészeti eseményeirõl, premierjeirõl, sztárjairól? A végeredmény évente egy baráti társaság szubjektív véleménye a magyar kulturális eseményekrõl. Arcukkal vállalják javaslataikat, döntéseiket, miközben meghagyják azt a lehetõséget, hogy másnak más véleménye is lehet.

A Kuratórium tagjai abc szerint: András Ferenc, aki a magyar filmpremiereket figyeli; Békés András, elnök, a színházi bemutatókat látogatja; Gerdesits Ferenc, a könnyûzenét ?füleli"; Kállay Bori, az operett és musical jelölõje; Kárpáti Tamás, a képzõmûvészet képviselõje; Korcsmáros György, a színészeket, színésznõket javasolja; Molnár Gabriella, a ?Sztár lett" kategória kiválasztója, Matyi Dezsõ, az irodalom kategória felelõse; Pongor Ildikó, a tánc kategória és Retkes Attila, a komolyzene szakértõje.

Bíró Kriszta -- Egri Kati Ebben az évben átalakult a díjátadás módja. Az eddig megszokott ?Oscar" szerû kihirdetés helyett, egy kellemes teadélután alkalmával megünnepelték a jelölteket, majd a titkos szavazást követõen május végén kerül sor a díjátadásra. Az ünnepi Gundel vacsorára már csak a nyertesek hivatalosak. A kuratórium tagjai röviden indokolták is a jelöléseket. Békés András például elmondta: az 1992-ben végzett fiatal színésznõ, Bíró Kriszta, nem mindennapi figura. ?Csereszabatos", szinte bármilyen szerepkörben kiváló. Több színházban, filmen is játszott már, írásai is megjelentek. Egri Kati szinte végigjátszotta a drámairodalom legjelentõsebb karakter- és fõszerepeit, színpadi alakításai mellett a filmekben is hangsúlyosan van jelen.

Gerdesits Ferenc Gerdesits Ferenc a rocksanzonokat elõadó Quimby-t, a máshol már alig hallható, New Orleans-i stílusban kiválóan játszó Jambalaya együttest és a Gerilla együttesbõl kiemelkedõ, a maga mûfajában egyik legjobb Berki Tamást ajánlotta a díjra. A képzõmûvészet jelöltjeinek képei szinte felsorolhatatlanok. Haraszty mûveihez például kifejezetten szabad hozzányúlni. Fehér László nélkül ma nem nyílhat meg Magyarországon képzõmûvészeti aukció. Elõfordult, hogy a Velencei Biennálén egyedül képviselte hazánkat. Verebics Kati már-már pornográfiát súroló képei gyakran ?kiverik a biztosítékot" a máshoz szokott nézõk körében, a galériatulajdonosok viszont esküsznek rá.

Kállay Bori Bozsó József kitûnõ táncos komikus, mindent tud, amit ebben a szakmában tudni kell – mondta el róla Kállay Bori. Nagy Sándor a Madách Színház és az Adaggio Együttes oszlopos tagja, szép jövõ elõtt áll. Polyák Lilla, bár prózai szakon végzett, kitûnõ énekhangja a musical pálya felé vitte.

A filmrendezés hagyományosan férfi szakmaként él a köztudatban, annál is inkább bíztató, hogy most két fiatal nõ is van a díj várományosai között. Nehéz közöttük különbséget tenni – mondták el a kategória indokolásakor – és szinte ugyanez hangzott el az irodalmi díjra jelöltek, valamint a mûvészeti menedzserek ismertetésénél.

Gundel díj 2007 Három jelölt, három különbözõ életpálya került egymás mellé a komolyzenében. Virág Emese az egyik legsokoldalúbb zongoramûvész. Nem egyszerûen zongorakísérõ, egyenrangú partnerként dolgozik együtt az énekesekkel. A kortárs zene õsbemutatóként való interpretálása alkotja szólókarrierje lényegét. Tevékenységének másik fontos része, az európai zenetörténet ritkaságainak felkutatása, világpremiereken mutatkozik meg. A Budapesti vonósok együttese idén harminc éves. Bejárta azt a nagyon sikeres utat, ami Magyarországról csak keveseknek sikerült. Járják a világot, nagy fesztiválok vendégei, miközben idehaza szellemi mûhelyként is pótolhatatlanok. Klenyán Csaba klarinétmûvész, a fiatal nemzedék legeredetibb, legkreatívabb szólistája. Repertoárján hangsúlyos a kortárs zene, miközben a koncerteken ?felfedezéseket" tesz, évszázadok óta elfeledett darabokat elevenít fel.

Palya Bea A Sztár-lett kategóriát a Nõk Lapja szerkesztõsége hozta létre. Elnevezése szójáték, mert a magyar értelmezés az angol starlet (csillagocska) kifejezéssel is rokonítható, bár nem kicsiségén, hanem a kedvességén van a hangsúly. Kötelességünk és felelõsségünk is a fiatal tehetségek támogatása, közös öröm, hogy az õ hangjukkal is ki tudunk lépni a nagyvilágba. Palya Bea máris szép sikereket tudhat magáénak külföldön, Rúzsa Magdi és Szalóki Ági karrierje is roppant bíztatóan indul.

A táncosok között Góbi Rita még csak négy éve van a pályán, máris kiforrott, magabiztos mûvész. Fergetegesen modern. Bajári Leventérõl elmondható, hogy ilyen magával ragadó, kedves, udvarias mûvész ritkán születik. Tud gaz csábító, hõsszerelmes, szívszorító lenni. A klasszikus szerepek mellett a kortárs mûvekben is igazi ?perpetuum mobile".

Bár az összes jelöltrõl lehetetlen akár csak szûkszavú ismertetést is adni, biztosra vehetõ, hogy a Gundel Mûvészeti Díjak az idén is azon mûvészek kezébe kerülnek, akiknek egész késõbbi pályája igazolását adja majd e díj rangjának, értékének.

2007. év jelöltjei:

Könnyûzene: Quimby, Jambalaya, Berki Tamás

Színész: Gyabronka József, Hegedûs D. Géza, Rába Roland

Színésznõk: Bíró Kriszta, Egri Kati, Kerekes Éva

Képzõmûvészet: Haraszty ?Édeske" István, Verebics Kati, Fehér László

Rendezõ: Pintér Béla, Balázs Zoltán, Eszenyi Enikõ

Operett-Musical: Nagy Sándor, Bozsó József, Polyák Lilla

Komolyzene: Budapesti vonósok, Virág Emese, Klenyán Csaba

Sztár-lett: Palya Beáta, Szalóki Ági, Rúzsa Magdi

Film: Kocsis Ágnes, Goda Krisztina, Szaladják István

Tánc: Góbi Rita, Baj ári Levente, AleszjaPopova

Irodalom: Tisza Kata, Háy János, Garaczi László

Mûvészeti Manager: Gáspár Máté, Kieselbach Tamás, Kiss Imre

Életmû: Romvári József díszlettervezõ Harkányi Endre színmûész Varga Imre szobrász

Színes programoknak ad otthont május 1-jén a Hõsök tere

EuflagsAz európai uniós csatlakozás harmadik évfordulója alkalmából egész nap színes programok várják a Hõsök terén az ünnepelni vágyókat. Az ünnepi mûsorokon több mint 300 fellépõ, a táncélet neves szereplõit felvonultató táncház és Rúzsa Magdi koncert szórakoztatja majd az érdeklõdõket. A nap folyamán népszokásokat idézõ koreográfiával állítanak majd májusfákat az ország legnagyobb májusfája körül, este pedig tûzijáték fogadja az érdeklõdõket.

EuflagsAz európai uniós csatlakozás harmadik évfordulója alkalmából egész nap színes programok várják a Hõsök terén az ünnepelni vágyókat. Az ünnepi mûsorokon több mint 300 fellépõ, a táncélet neves szereplõit felvonultató táncház és Rúzsa Magdi koncert szórakoztatja majd az érdeklõdõket. A nap folyamán népszokásokat idézõ koreográfiával állítanak majd májusfákat az ország legnagyobb májusfája körül, este pedig tûzijáték fogadja az érdeklõdõket.

A Hõsök terén állítják fel az ország legnagyobb, 14 méter magas májusfáját. Az Ország Májusfáját körülvevõ 12, már felállított, de fel nem szalagozott fát, a délelõtt 10 órakor kezdõdõ óránkénti faállítási ceremónia keretében ledöntik, szalagokat helyeznek el rajtuk, majd ismét felállítják. A ledöntés után a lányok szalagot osztogatnak az érdeklõdõknek, és közösen kötik fel az elsõket a fákra. A fák felszalagozását táncosokból, zenészekbõl, gólyalábasokból álló menettánc kíséri. A rendezõk este 8-ig várják mindazokat, akik szeretnék elhelyezni szalagjaikat a májusfákra.

Az egész napos ünnepség programjai elsõsorban a tánc köré szervezõdnek: május 1-jére a Hõsök tere az ország legnagyobb táncházává alakul. Napközben különbözõ nemzetiségek táncait, szalon- és modern táncokat tanítanak neves tánctanárok, óránként váltva egymást. A legnagyobb szabadtéri közös tánctanulást a hazai táncélet neves szereplõi, köztük a Megatánc és a Szombat esti láz szereplõi vezetik. Az egész napos rendezvény során összesen több mint 300 fellépõ gondoskodik a térre látogatók szórakoztatásáról.

Este 8 órakor kezdõdik Rúzsa Magdolna ingyenes koncertje, amelynek egyik érdekessége a Tavaszi szél vizet áraszt címû dal ez alkalomra készült modern feldolgozása, amit a népszerû énekesnõ a szigetszentmiklósi gyermekkórussal fog elõadni.

Rúzsa Magdi koncertjét 8 perces tûzijáték követi. A rendkívül látványosnak ígérkezõ program nyitánya a Himnusz lesz, melynek taktusaira tûzijáték jeleníti meg a nemzeti lobogó színeit. Az Örömódára kibontakozó mûsorszám során a legkülönbözõbb tûzijáték fajták követik egymást, alakzatok sorát rajzolva az égre.

A tûzijáték után – az Ország Táncháza elnevezésû program fénypontjaként – magyar táncház veszi kezdetét.

IDC Storage & Datacenters Roadshow 2007

  IDC

Az IDC adattárolással és adatközpontokkal foglalkozó konferenciája fórumot biztosít napjaink egy legégetõbb problémájának, az adatok túlburjánzásának kezelésére. Az IDC adatai szerint Kelet-Közép-Európa lemezes tárolóinak piaca a régió leggyorsabban növekvõ IT piacainak egyike. Szárnyal a kapacitásigény, a terrabájtban mért eladott tárolókapacitás pedig több mint 70%-kal nõtt tavaly Magyarországon. Miközben az ügyfelek viselkedését meghatározó, memóriaéhes adatbázisok, a számlázási és számviteli tranzakciók, a logisztikai ütemtervek és szállítások, valamint a dolgozói adatok mennyisége is exponenciálisan nõ, az IDC vizsgálatai szerint az IT vezetõk számára az e-mailek okozzák a legtöbb fejfájást az adattárolás terén.

  IDC

Az IDC adattárolással és adatközpontokkal foglalkozó konferenciája fórumot biztosít napjaink egy legégetõbb problémájának, az adatok túlburjánzásának kezelésére. Az IDC adatai szerint Kelet-Közép-Európa lemezes tárolóinak piaca a régió leggyorsabban növekvõ IT piacainak egyike. Szárnyal a kapacitásigény, a terrabájtban mért eladott tárolókapacitás pedig több mint 70%-kal nõtt tavaly Magyarországon. Miközben az ügyfelek viselkedését meghatározó, memóriaéhes adatbázisok, a számlázási és számviteli tranzakciók, a logisztikai ütemtervek és szállítások, valamint a dolgozói adatok mennyisége is exponenciálisan nõ, az IDC vizsgálatai szerint az IT vezetõk számára az e-mailek okozzák a legtöbb fejfájást az adattárolás terén.

?Ez az aggodalom abból fakad, hogy az e-mail ma már alapvetõ fontosságú üzleti eszköz" – magyarázza Philip Korinek, az IDC tárolórendszerekért felelõs programmenedzsere. ?Akár két szóból, akár húsz oldalból állnak, az e-mailek rögzítik az ötletek és tettek alakulásának minden fázisát. Kiderül belõlük, ki mit tud az egyes döntésekkel kapcsolatban, meddig kell megoldani a feladatokat, milyen azonnali eredményeket hozott egy-egy lépés és milyen hosszabb távú hatások várhatók. Ha valaki bizonytalan valamiben, az e-mailjeit ellenõrzi elõször. Ám az e-mail csupán az adattárolási jéghegy csúcsa. A szerverek összeomlanak, a tápellátás meghibásodik, a hálózatok leállnak – az elõrelátó cégek megfelelõ üzletmenet-folytonossági és másolatkészítõ megoldásokkal készülnek fel az ilyen helyzetekre."

Ezen a ponton lép be a képbe az IDC adattárolási konferenciája. A szakértõk, elemzõk és ágazati szakemberek számára fórumot teremtõ roadshow célja, hogy segítsen a szervezeteknek megoldást találni adattárolási problémáikra. Az IDC prezentációk, beszélgetések és személyes kapcsolatépítés segítségével ismerteti meg a résztvevõket az adattárolás bevált gyakorlatával és a jövõbeni növekedés megalapozásának technikáival.

?Rég elmúltak azok az idõk, amikor az ember csak a biztonság kedvéért készített egy-egy dokumentumról másolatot" – fejti ki Korinek. ?Amellett, hogy telepítik a katasztrófa esetén védelmet nyújtó és a megfelelõség miatt is szükséges biztonsági másolatkészítõ rendszereket, a vállalatoknak a technológia fejlõdésérõl is el kell gondolkodniuk. Az üzleti intelligencia és a nagyvállalati keresõalkalmazások valószínûleg gyökeresen meg fogják változtatni az e-mail naplókhoz, a fájlrendszerekhez, az adatbázis-kezeléshez és az ügyfelek költési szokásaihoz fûzõdõ viszonyunkat. Az eredményes adattárolás rugalmas és egyszerû adatelérést biztosít, ez pedig alapvetõ fontosságú a jövõ technológiájára való felkészüléshez."

A magyarországi Storage and Datacenters Roadshow-t az IDC a következõ partnerekkel közösen szervezi: Cisco Magyarország, HP Magyarország, Symantec, SUN Microsystems, APC Kereskedelmi Képviselet, VMWare Global Inc., médiapartnerei: Computerword, IT-Business, Gazdasági Rádió, SNSEurope Magazin.

Információ-jelentkezés Farkas Attila (tel.: +36 1 473 2375; e-mail: afarkas@idc.com)

Révay András: Olasz(?) rizling

Olaszrizling kóstoló Magyar Borok Háza 

 ?A hónap borkóstolója" sorozatban az Olaszrizling rejtelmeibe vezette be látogatóit a Magyar Borok Háza. Kiderült, hogy – nevével ellentétben – talán ez a ?legmagyarabb" bor, ez nálunk a leginkább elterjedt szõlõfajta.

Olaszrizling kóstoló Magyar Borok Háza 

 ?A hónap borkóstolója" sorozatban az Olaszrizling rejtelmeibe vezette be látogatóit a Magyar Borok Háza. Kiderült, hogy – nevével ellentétben – talán ez a ?legmagyarabb" bor, ez nálunk a leginkább elterjedt szõlõfajta.

 

 

Olaszrizling kóstoló Magyar Borok Háza Márai Sándor ezt írta a borról: ?A rizlingben ritkán csalódik a magyar. Szerte a hazában sok komisz lõrét mérnek, de az olasznak nevezett magyar rizlingben van valamilyen otthonos bizalmasság; az ember úgy issza, mint mikor rokonokkal beszél…." Az idézetbõl máris kiderül egy fontos ellentmondás: olasz vagy magyar? A név eredete a borkóstoló során is homályban maradt – talán megérne egy külön kutatást – magáról a fajtáról, a borról viszont sok érdekeset sikerült megtudni.

Gál Lajos A bor körüli kalandozásban Gál Lajos, az Egri Szõlészeti – Borászati Kutató Intézet igazgatója szegõdött kalauzul az est vendégei mellé. Megtudtuk tõle, hogy a fajta a XIX. század közepén már jelen volt a Kárpát-medencében. Valószínûleg Franciaországból származik, a Cabernet Sauvignon, a Cabernet Franc és a Sauvignon Blanc természetes keresztezõdésébõl jött létre. Ezt DNS vizsgálatok is bizonyítják, valamint azt is, hogy közel áll egyes Dél-Tirolban õshonos fajtákhoz. Milánótól délre nagyon jó pezsgõket készítenek belõle. Idehaza a korábbi évtizedekben nem tartották értéknek, ?savanyú lötty" volt a közvélekedés róla. Nem vették ugyanis figyelembe a bor minõségét befolyásoló tényezõket és csak a nagy mennyiség elõállítására törekedtek. Sajnos ez a fajta arra is alkalmas, bõtermõ, gyakran szinte dupla fürtöket hoz. Késõi érésû, október közepétõl szüretelhetõ. Borában a gyümölcs- és virágillat intenzitása az évjárattól függõen változik. A 87 ezer hektáros teljes magyar szõlõterületbõl ma mintegy nyolcezer hektáron termesztik – Tokaj kivételével szinte mindenütt.

Olaszrizling kóstoló Magyar Borok Háza A kóstoló Kiss Csaba pincészete (Szentantalfa), a Szöllõsi Pincészet (Neszmély) és a kétszáz éves Jásdi Pince (Csopak), boraival kezdõdött. Ez utóbbi termõhelyrõl feljegyezték, hogy már az I. és IV. század között itt élt rómaiak termeltek errefelé szõlõt. Most bemutatott 2006-os, száraz Olaszrizlingjük olajos mézességével hívta fel magára a figyelmet. Ez pontosan olyan bor, amit jól lehet inni, akár egyik pohárral a másik után is.

Koczor Dóra Bár a bemutató célja kifejezetten az Olaszrizling sokszínûségének igazolása volt, a résztvevõk kíváncsian, nagy szakértelemmel ízlelgették a balatonfüredi Koczor Pince által hozott, Rozália nevû bort. A szõlõ és a bor szeretete családi örökség – mondta el Koczor Dóra – hiszen a család már 1815-ben szõlõt mûvelt errefelé. A hagyományõrzésen túl, fogékonyak az újra. Ezért is termesztik a híres nemesítõ, Bakonyi Károly által elõállított Rozáliát is. Az Olaszrizling és a Tramini keresztezésével elõállított új fajta már szeptember végén érik, 2-3 héttel elõzi meg az Olaszrizlinget és a mustfoka is magasabb. Illatában a Tramini, ízében az Olaszrizling erõteljesebb. Nevét a nemesítõ édesanyjáról kapta.

Olaszrizlin borkóstoló Magyar Borok Háza A termõhely meghatározó jelentõségét leginkább talán Szeremley Huba 2006-os, száraz Olaszrizlingjén érezhettük. Bazalton termett, és ennek ásványossága uralta a bor illatát és ízét is. Azonos évjáratú, ugyancsak badacsonyi a Borbély Családi Pincészet bora, amirõl egyértelmû volt a vélekedés: meleg nyári esték hûvös fröccse számára kiváló. Az est elõadója, Gál Lajos két egri borral mutatkozott be. A 2006-os Olaszrizling egyéjszakás héjon áztatás után, fahordóban erjedt. Néhány hónapos, hordós érleléssel ?beszélgetõs – köszöntõ" bor kerekedett belõle. A termelõ maga is elmondta, hogy a fogyasztók körében inkább ez a népszerûbb, mint a 2005-ös Szó-Lá-Ti, mely szokatlan, zenei hangzású nevét Egerszóláttól kölcsönözte. Ez a bor ugyanis a palackbontás után levegõztetést, dekantálást igényel, mint a vörösborok. Hársméz illatú, gazdag, de a hordós érlelés sajátos ízt ad neki.

Sike TamásUgyancsak Egerszólátról hozott két bort Sike Tamás, mindkettõ új fahordóban érlelt. A zempléni tölgy a 2. – 3. helyen áll a világon a hordógyártók rangsorában. Érthetõ tehát, ha az ebben érlelt bor a pince egyik legféltettebb kincse. Annak érdekében, hogy a fa ne ?telepedjen rá" a borra, lehûtve kerül a hordóba és így a bor jobban õrzi saját jellegét. A cél egyre inkább az, hogy sikerüljön a termõhelyet ?bevinni" a borba és ezáltal új – máshol nem található – termékkel megjelenni a piacon. Bíztató jel, hogy a fiatalok körében mind népszerûbbé válik a bor. Más kérdés, hogy sajnos még nem mindenki tudja megfizetni. Kezd elterjedni, hogy inkább csak egy-két pohárral isznak, de az élményt adó legyen.

Olaszrizling kóstoló Magyar Borok Háza A kóstoló utolsó három bora külön – külön is meglepetést jelentett. Jól bizonyította, az elõállítási mód lényegességét. A Horváth Borházból származó Tagyonhegyi Olaszrizling már nem száraz, hanem félédes volt. Ennek ellenére nem ?nõi bor", férfiaknak is bátran ajánlható. A fürtöket november vége, december elejéig a tõkén hagyták, hogy a hajnali fagyok átalakítsák kicsit a fajtajelleget. A mazsolás íz, a viszonylag magas (13 fok) alkoholtartalom kiemeli a bor karakterét. A Veress Család Pincészetébõl aszúsodott szõlõbõl készült Olaszrizling (2003) érkezett. Sajátos, roppant kellemes, trópusi virág illata tette egészen különlegessé. A sort a Tornai Pincészet jégbora zárta, melynek szõlõjét 2005. február 7-én szüretelték, mínusz tíz fokban! Általános szabály, hogy jégbornak csak az nevezhetõ, ahol a fürtök legalább öt napig, -5 C foknak voltak kitéve. Ilyenkor a jégkristályokká alakult víz a préselés során nem jön ki a bogyókból, csak a legnemesebb alapanyagok jutnak át a borba. A Juhfarkról híres Somló hegy vulkanikus bazaltmagja a hidegebb nyári napokon és õsszel visszasugározza az elnyelt meleget. A szõlõ ezt telt zamattal és magas cukortartalommal hálálja meg. Ezért különlegesek az innen származó borok.

A magyar Borok Házában tartott bemutató során a vendégek 13 féle bort kóstolhattak végig. Meggyõzõdhetek arról, hogy az Olaszrizling milyen széles skálán képes figyelemre méltónak bizonyulni. Kiváló fröccsbor, száraz, üdítõ, hörpintõs, beszélgetõs, de mindezeken túlmenõen lehet félédes, adhat töppedt szemeket és jégbornak is nagyszerû. Érdemes arra, hogy magyar fajtának ismerjük el!

Mûvészek az állatokért-Jótékonysági délután

Civilkomp -civilek a kommunikációs pályánCivilkomp -civilek a kommunikációs pályán 

"Amikor az angyalok elhagyták a Földet, maguk helyett itthagyták a kutyákat"

(Bereményi Géza)

Jótékonysági délután állatbarátoknak

MÛVÉSZEK AZ ÁLLATOKÉRT A THÁLIA SZÍNHÁZBAN

Civilkomp -civilek a kommunikációs pályánCivilkomp -civilek a kommunikációs pályán 

"Amikor az angyalok elhagyták a Földet, maguk helyett itthagyták a kutyákat"

(Bereményi Géza)

Jótékonysági délután állatbarátoknak

MÛVÉSZEK AZ ÁLLATOKÉRT A THÁLIA SZÍNHÁZBAN

2007. május 5.-én 15 órakor

Fõvédnök: Szili Katalin az országgyûlés elnöke

Szakmai fõvédnök: Korózs András a MEOE elnöke

Rendezõ-mûsorvezetõ: Verebes István

Fellépõ mûvészek

Markó Iván és a Magyar Fesztivál Balett, Bodrogi Gyula, Bozsik Yvett, Delhusa Gjon, Heilig Gábor, Jordán Tamás, Kern András, Koncz Gábor, Lukács Sándor, PaDöDö, Payer András, Pogány Judit, Szolnoki Tibor, Udvaros Dorottya , Vati Tamás, Vincze Lilla, Zsadon Andrea és Hofi Géza +(felvételrõl)

A bevételt a három legnagyobb állatvédõ szervezet javára utalják át

Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédõ Egyesület (HEROSZ),

Magyar Állatvédõk Országos Szervezete (MÁOSZ)

és a

Magyar Állatvédõ és Természetbarát Szövetség (MÁTSZ)

Támogatók: MÚOSZ, Happy Dog, Állatsziget, MEOE, Rex, PrimaVet

Jegyek kaphatók – 5.000 – 10.000 Ft – a Thália Színház pénztárában (Budapest, VI. Nagymezõ u.  22-24.)

Ha valaki plakátot vagy szórólapot tud terjeszteni, kérjük a Mérleg Jegyirodában 9.00-17.00 óraig vegye át. Aki itt veszi meg a jegyet, igazolást kap adózásához. Bp., V., Mérleg u. 10.

http://www.civilkomp.hu/hirek/jotekonysag_allatokert

Gyurcsány Ferenc telefonon gratulált Charles Simonyinak

Charles SimonyiCharles Simonyi 

A portugáliai hivatalos látogatáson részt vevõ Gyurcsány Ferenc miniszterelnök telefonon gratulált a jelenleg Párizsban tartózkodó Charles Simonyinak. A közel félórás, baráti hangvételû beszélgetés során a miniszterelnök megköszönte Charles Simonyinak, hogy az ûrutazását kísérõ világméretû médiaérdeklõdés közepette is fontosnak tartotta hangsúlyozni magyar gyökereit, jó hírét keltette Magyarországnak és a magyaroknak.

Charles SimonyiCharles Simonyi 

A portugáliai hivatalos látogatáson részt vevõ Gyurcsány Ferenc miniszterelnök telefonon gratulált a jelenleg Párizsban tartózkodó Charles Simonyinak. A közel félórás, baráti hangvételû beszélgetés során a miniszterelnök megköszönte Charles Simonyinak, hogy az ûrutazását kísérõ világméretû médiaérdeklõdés közepette is fontosnak tartotta hangsúlyozni magyar gyökereit, jó hírét keltette Magyarországnak és a magyaroknak.

A miniszterelnök külön is kitért arra a gesztusra, hogy a Földre visszaérkezõ Charles Simonyi Radnóti Nem tudhatom címû versét kezdte el szavalni válaszul arra az újságírói kérdésre, mit érzett, amikor a világûrbõl meglátta a Földet.

Gyurcsány Ferenc kifejtette: Charles Simonyi útja sok magyart erõsített meg nemzeti büszkeségében, az õ teljesítményének örülve, sikerében osztozva sokan érezhették úgy, hogy a magyarok ismét nagy dolgot visznek végbe a világban. A miniszterelnök szerint a magyarságát sikerei csúcsán, amerikai állampolgárként is büszkén vállaló Charles Simonyi teljesítményét egy kicsit magáénak érezte minden magyar, személyén keresztül büszke lehetett önmagára és az országra minden honfitársunk.

Charles Simonyi – aki a miniszterelnök egyik washingtoni útja révén – személyesen is ismeri Gyurcsány Ferencet, megköszönte a gratuláló szavakat és megtisztelõnek nevezte, hogy a kormányfõ felterjesztette õt a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetésre. Charles Simonyi az elismerést elõreláthatólag április 30-án, hétfõn veszi át Budapesten. Ugyanezen a napon este 7 órakor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is fogadja hivatalában Charles Simonyit.