Kiszervezik a cégek SAP-üzemeltetéseiket – 1,6 milliárdos forgalmat ért el a HostLogic

 

Az SAP legnagyobb hazai forgalmazója, a HostLogic Kft. 7,5 százalékos növekedéssel 1,6 milliárd forintos forgalmat ért el tavaly. A piaci tendenciáknak megfelelően valamelyest csökkent az új SAP rendszer-eladások száma, amelyet az alkalmazásszolgáltatások és a nemzetközi tanácsadási üzletág növekedése kompenzált. A kereslet a cégek meglevő rendszereinek üzemeltetése, frissítése és konszolidálása felé tolódik.

 

Az SAP legnagyobb hazai forgalmazója, a HostLogic Kft. 7,5 százalékos növekedéssel 1,6 milliárd forintos forgalmat ért el tavaly. A piaci tendenciáknak megfelelően valamelyest csökkent az új SAP rendszer-eladások száma, amelyet az alkalmazásszolgáltatások és a nemzetközi tanácsadási üzletág növekedése kompenzált. A kereslet a cégek meglevő rendszereinek üzemeltetése, frissítése és konszolidálása felé tolódik.

Az SAP legnagyobb magyarországi forgalmazójának 7,5 százalékkal 1,6 milliárd forintra növekedett tavalyi árbevétele. A HostLogic Kft.-nek a középvállalati ERP, CRM, HR bevezetésekből származó bevétele az általános piaci visszaesésnél kisebb mértékben csökkent, így 2008-ban újra a HostLogic lett az SAP legtöbb új ügyfelet szerző partnere.

Jelentősen nőtt az alkalmazásszolgáltatási, valamint a nemzetközi cégeknek nyújtott tanácsadás volumene – nyilatkozta a cég ügyvezetője. Görbics Zoltán kiemelte, az SAP rendszerek menedzselésével foglalkozó üzletág árbevétele 21, míg a nemzetközi cégeknek nyújtott informatikai tanácsadás forgalma 70 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ennek köszönhetően a HostLogic ma a szektor egyik legtőkeerősebb hazai vállalata.

A cég tovább növelte részesedését az élelmiszeriparban, a kiskereskedelemben és a szakmai szolgáltatói szektorban. Az élelmiszercégek számára manapság már elengedhetetlenek azok a megoldások, amelyekkel megfelelhetnek az egyre szigorúbb szabályoknak, élelmiszerbiztonsági előírásoknak – mondta el Görbics Zoltán.

A vállalat idén arra számít, hogy tovább erősödik az alkalmazásüzemeltetés, támogatás és rendszerfrissítések iránti kereslet. A költségmegtakarítási törekvések miatt ugyanis egyre több cég von be szakértőt a piacfejlesztéshez szükséges technológiák hatékonyabb kialakítására. A vállalatok egyre inkább felismerik az outsourcingban, hosztingban rejlő lehetőségeket, és igyekeznek kihasználni a HostLogicnál kiépített infrastruktúrát és nemzetközi technológiát – a cég az SAP egyetlen advanced fokozatú hoszting partnere a régióban.

EP választási kampány a képernyőn – Az MTV közzétette a politikai hirdetések feltételeit

 

A Magyar Televízió nemcsak hír és hírháttér műsoraiban foglalkozik az Európai Parlamenti választási kampány eseményeivel, hanem törvényi kötelezettségénél fogva politikai hirdetéseket is közzétesz. Ennek szabályait az MTV Választási Irodája elfogadta, a részletek a köztévé vállalati honlapján mától olvashatók. 

 

A Magyar Televízió nemcsak hír és hírháttér műsoraiban foglalkozik az Európai Parlamenti választási kampány eseményeivel, hanem törvényi kötelezettségénél fogva politikai hirdetéseket is közzétesz. Ennek szabályait az MTV Választási Irodája elfogadta, a részletek a köztévé vállalati honlapján mától olvashatók. 

A választási törvény értelmében az igazoltan listát állító jelölő szervezetek politikai hirdetéseit május 20. és június 5. között három alkalommal ingyenesen közli a Magyar Televízió. A szpotok maximális hossza egy perc lehet, sugárzásuk a beérkezés sorrendjében történik.

Az Európai Parlamenti választásokat megelőző három hétben fizetett politikai hirdetések közzétételét is vállalja az MTV. A fizetett politikai hirdetések hossza maximum 30 másodperc lehet, az értékesítés kizárólag tarifaáron történik, közzétételük ún. politikai hirdetési blokkokban lehetséges. A fizetett politikai hirdetési blokkokban a szpotokat a megrendelés beérkezésének sorrendjében sugározza az MTV.

Mind a kötelezően sugárzandó díjmentes, mind a megrendelés alapján sugározható, fizetett politikai hirdetések esetében, megrendelést olyan, Magyarországon bejegyezett pártoktól, illetve társadalmi szervezetektől fogad el a Magyar Televízió, amelyek listaállításukat az Országos Választási Bizottságnál, az ajánlószelvények átadásával bejelentették és a nyilvántartásba vételről igazolással rendelkeznek.

Az MTV semmilyen politikai hirdetés elkészítését nem vállalja. A sugárzásra benyújtott anyagok tartalmáért a médiatörvény – a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény – szerint a műsorszolgáltató felelősséggel nem tartozik, illetve azokon javítást, vágást nem végezhet.

A Magyar Televízió műsorában sugároztatható politikai hirdetések közzétételének egységes feltételeiről a http://www.mtvzrt.hu/?hid=690 internetes oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők. Ha bárkinek kérdése lenne, az MTV munkatársai elérhetők levélben (a Magyar Televízió, 1810 Budapest postacímen) és telefonon is (a 06-1-373-5147-es számon).

Az MTV Választási Irodája egyébként rendszeresen ülésezik. A legutóbbi megbeszélésen a testületet vezető Bednárik Imre hírigazgató megerősítette, hogy az euroképviselő választási kampány időszakban a hétköznaponként jelentkező Az Este tematikus adássorozatban foglalkozik az EP-választással, a választáson induló pártokkal és jelöltekkel. Ügyelve a kiegyensúlyozottságra, a többi hír- és hírháttér műsorban (Híradó, A szólás szabadsága, Szempont) az MTV szintén biztosítja a hazánkat érintő európai uniós kérdések sokoldalú elemzését, továbbá lehetőséget ad a pártok érveinek kifejtésére és jelöltjeik bemutatkozására, ezzel is segítve a szavazók tájékozódását. A szavazás éjszakáján, az urnák zárásától élő műsorban számol be az MTV a részvételi arányokról, majd a – szabályoknak megfelelően – az utolsó európai urna bezárását követően, várhatóan 22 óra után közzéteszi a választási eredményeket.

Multimédiás díjcsomagok a magyar T-mobile kínálatában jelentek meg először

 

www.t-mobile.huwww.t-mobile.hu A T-Mobile 2009. május 1-jétől a hazai mobilpiacon elsőként 3play díjcsomagokat vezet be, amelyek a havi díj ellenében egyszerre biztosítják a telefonálás, az internetezés és a mobiltévézés lehetőségét. Ráadásul a MédiaMánia díjcsomagok a kedvező, teljes egészében leforgalmazható havi díjakon felül díjmentes SMS-eket, adatforgalmat és mobiltévézési lehetőséget is tartalmaznak.

 

www.t-mobile.huwww.t-mobile.hu A T-Mobile 2009. május 1-jétől a hazai mobilpiacon elsőként 3play díjcsomagokat vezet be, amelyek a havi díj ellenében egyszerre biztosítják a telefonálás, az internetezés és a mobiltévézés lehetőségét. Ráadásul a MédiaMánia díjcsomagok a kedvező, teljes egészében leforgalmazható havi díjakon felül díjmentes SMS-eket, adatforgalmat és mobiltévézési lehetőséget is tartalmaznak.

Élmények megosztása szóban, üzenetben és az interneten, a lehető legegyszerűbben. Többek között ezt kínálják a T-Mobile új, a leforgalmazható havi díjon felül díjmentes SMS-eket, adatforgalmat és mobiltévézést kínáló, MédiaMánia néven bevezetésre kerülő díjcsomagjai!

A négy MédiaMánia csomag (MédiaMánia S, MédiaMánia M, MédiaMánia L, MédiaMánia XL) teljes egészében belföldi telefonálásra és belföldi SMS-ek küldésére felhasználható havi díjakkal vehető igénybe, és a csomagok percdíjai is előnyösek. A legkisebb MédiaMánia S csomaggal például 4990 Ft-os havi díj ellenében 26 Ft-os hálózaton belüli és 29 Ft-os hálózaton kívüli, belföldi hálózatba irányuló percdíjakkal lehet telefonálni. Ráadásul a leforgalmazható 4990 Ft-os havi díjon felül a díjcsomag 50 db, belföldi előfizetőknek küldhető SMS-t, 500 MB-nyi belföldi adatforgalmat és 10 órányi Mobil TV-elérést is biztosít. Ezek ráadásul nem érintik a havi díjat, azaz pl. ha az előfizető felhasználta az 50 SMS-t, az 500 MB adatforgalmat vagy 10 órát tévézett mobilján, a 4990 Ft-os havi díjat még mindig teljes egészében felhasználhatja a díjszabás szerinti beszélgetésre vagy SMS küldésre.

A MédiaMánia díjcsomagokban a T-Mobile Mobil TV alap csomagja érhető el, 14 tv-csatornával, így belföldön többek között akár az RTL Klub, az m1, m2, a Duna Tv, a TV6, a Viva Tv vagy az Eurosport adása is nézhető az arra alkalmas mobilon. A belföldi adatforgalommal pedig akár az internet vagy a WAP is böngészhető, és e-mailezni is lehet, így pl. a mobiltelefonnal elkészült képeket, videókat akár elküldve, akár a világhálóra feltöltve a T-Mobile-osok élményeiket könnyedén megoszthatják másokkal is.

 

MédiaMánia S

MédiaMánia M

MédiaMánia L

MédiaMánia XL

Havi díj (100%-ban leforgalmazható)

4990 Ft

7990 Ft

10 990 Ft

15 990 Ft

Benne foglalt, belföldi előfizetőknek küldhető SMS, db/hó

50

100

300

1000

Benne foglalt belföldi adatforgalom

500 MB

750 MB

1 GB

2 GB

Benne foglalt Mobil TV forgalom, havonta

10 óra

20 óra

30 óra

40 óra

Percdíj hálózaton belüli irányba, Ft/perc

26

22

19

17

Percdíj belföldi vezetékes és más mobil irányba, Ft/perc

29

25

21

19

Túlforgalmazás esetén egy belföldi előfizetőnek küldött SMS díja, Ft/db

26

22

19

17

SMS díja külföldi hálózatba

54

54

54

54

Belföldi adatforgalom túlforgalmazás díja, Ft/10 kilobyte

0,1

0,1

0,1

0,1

Mobil TV forgalmi díj túlforgalmazás esetén, Ft/perc

29

29

29

29

(Nem) egy forintért megmondom – indul az általános segélyvonal az EnterNelp

(Romhányi József rajza)(Romhányi József rajza)Az EnterNet a 2009 április 28-án bejelenti új, telefonos segítségnyújtási szolgáltatását mely a vállalat lakossági ügyfeleinek körében általánosan felmerülő számítástechnikai problémákra kíván gyors és hatékony megoldást nyújtani.

(Romhányi József rajza)(Romhányi József rajza)Az EnterNet a 2009 április 28-án bejelenti új, telefonos segítségnyújtási szolgáltatását mely a vállalat lakossági ügyfeleinek körében általánosan felmerülő számítástechnikai problémákra kíván gyors és hatékony megoldást nyújtani.

Az EnterNet operátorai a számítógépekkel, számítástechnikai és távközlési eszközökkel, valamint az Internet beállításával, biztonságos használatával kapcsolatos kérdésekben tudnak segítséget nyújtani. Tanácsokat tudnak adni továbbá az informatikai és távközlési megoldások optimalizálásához, valamint a megrendelő igénye esetén IT eszközöket/szoftvereket is ajánlanak.

„Tapasztalataink szerint ügyfeleink sokszor találkoznak olyan informatikai jellegű problémával, ami ugyan telefonos úton is könnyen elhárítható lenne, de nincs senki, aki meg tudná válaszolni a felmerülő kérdéseket. Természetesen ügyfeleinknek az ADSL és egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések megválaszolása továbbra is a hagyományos úton, ingyenesen történik, de mostantól lehetőség van az egyéb informatikai segítségkérésre is ügyfeleinknek, méghozzá gyorsan és olcsón. Nem kell szakembert kihívni, vagy elvinni a számítógépet a szervizbe egy egyszerű probléma miatt, elég csupán egyetlen telefonhívást elintézni" – mondta el Bauer Róbert az EnterNet igazgatóságának elnöke az új szolgáltatásról. Az EnterHelp egyelőre csak EnterNet ügyfeleknek lesz elérhető, de a jövőben tervezzük a szolgáltatás kiterjesztését is. -tette hozzá az elnök.

A szolgáltatás informatika és a telekommunikáció következő főbb területeit öleli fel:

  • Operációs rendszerekkel (Microsoft Windows98, Microsoft Windows XP és Microsoft Vista bármely verziója) összefüggő telepítési, beállítási frissítési, és hibaelhárítási feladatok
  • Irodai szoftverek telepítése, frissítése, beállítása, használati tanácsok,
  • Kommunikációs alkalmazások telepítése beállítása,
  • Internet kapcsolat és elektronikus levelezés beállítását,
  • Biztonsági alkalmazások telepítése, beállítása, a szoftverek és a számítógép biztonságos használatához kapcsolódó szaktanácsadás,
  • Vírus és kémprogramok eltávolítása,
  • Multimédiás eszközök telepítése, beállítása,
  • Mobil és vezetékes kommunikációs, és adatátviteli eszközök üzembe helyezése, beállítása,
  • Mobil eszközök összekapcsolása és szinkronizálása egyéb számítástechnikai eszközökkel,
  • Hardver és szoftver elemek, komplett számítógép konfigurációk, kellékanyagok és
  • perifériák ajánlása, értékesítése
  • IP hálózati eszközök konfigurálása, hálózati alkalmazások telepítése beállítása (IP SOHO)

A szolgáltatás az (1) 888 2088 budapesti telefonszámon érhető el. Itt a telefonos segítséggel megoldható hibaelhárítási igényeket, 8 óra és 22 óra között fogadják. A hívás szolgáltatás várható díjának egyeztetésével kezdődik, és annak, a Megrendelő általi elfogadását követően, azonnal megkezdik az operátorok a tanácsadást.

Újraindulhat az emissziókereskedelem – Brüsszelben elfogadták az új Nemzeti Kiosztási Tervet

 

Megjelent az EU hivatalos honlapján Magyarország 2008-2012-es szén-dioxid-kvótájának kiosztási terve. A Magyarország által benyújtott és az EU által elfogadott új Nemzeti Kiosztás Terv szerint a magyar cégek évi 30,8 millió tonnányi kvótával kereskedhetnek az elkövetkező időszakban. Ezzel új szakaszába léphet a kvótakereskedelem.

 

Megjelent az EU hivatalos honlapján Magyarország 2008-2012-es szén-dioxid-kvótájának kiosztási terve. A Magyarország által benyújtott és az EU által elfogadott új Nemzeti Kiosztás Terv szerint a magyar cégek évi 30,8 millió tonnányi kvótával kereskedhetnek az elkövetkező időszakban. Ezzel új szakaszába léphet a kvótakereskedelem.

Az Európai Unió közzétette Magyarország szén-dioxid-kvótáját és annak allokációs tervét. A kvótákat a cégek ezzel még nem kapták meg, de mostantól számolhatnak azzal, hogy a 2008-2009-es időszakban mekkora kvóta áll rendelkezésükre. Ez ugyanis nem mindegy: a kvótakereskedelem virágzó üzletággá fejlődött az utóbbi időben, lényegében saját tőzsdéje van és banki termékek épülnek rá.

A terv szerint 2008-2012-ben kétszázalékos emelkedéssel számolhatunk a szén-dioxid-kibocsátásban, tehát az évi átlagos szén-dioxid-kibocsátás maximum 30,845 millió tonna. Ez 2008-ban 27 millió tonna volt, és az előzetes számítások szerint 2012-re 32,33 millió tonnára emelkedik. „Sokan várták már a közzétételt, mert a kvótapiacon sok magyar társaság érdekelt, és több milliárd forint fordul meg itt évente" – nyilatkozta Tarjányi Dániel, a Calyon Bank Magyarország üzletkötője. A nagy kibocsátók általában jó előre számolnak a kvótákkal, a kibocsátott mennyiségekkel, és pontosan tudják, hogy vásárolniuk kell vagy el tudnak adni a rendelkezésükre bocsátott mennyiségből.

Mivel a kvótákat kibocsátást csökkentő beruházásokkal ki lehet váltani, ez a rendszer az alapja az EU-ban a széndioxid-kibocsátás hosszú távú csökkentésének – mondja a szakértő. Szerinte minden cég jól teszi, ha alaposan átgondolja, hogy a felesleges kvóták értékesítése helyett nem lenne-e kifizetődőbb környezetbarát technológiákat fejleszteni, mert a válság csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást, s így a kvóták árát, viszont a fellendüléssel egy mostani beruházás is kifizetődővé válhat, miközben a kvóták is felértékelődnek. Tarjányi elmondta, hogy a kvótára ma már különböző swap, határidős és egyéb szabadpiaci ügyletek épülnek, és bár ezek használata Magyarországon is terjedőben van, ezen a téren még EU-s társaiknál kevésbé felvilágosultak a magyar cégek. A kvótafedezet mellett nyújtott beruházási hitelekről a szakértő úgy vélte, hogy ez bár létező pénzpiaci termék, használata a válság miatt kockázatos, mert a fedezet gyorsan átértékelődhet. A kvóta prompt ára ma 13 euró körül van, egyéves határidőre pedig a termék ára 13,35 euró körül mozog, de piac rendkívül érzékeny a válsággal kapcsolatos hírekre.

Az EU üvegházhatást kiváltó gázokra vonatkozó kvótakereskedelmi rendszere (Emissions Trading System – ETS) a 27 tagországban, valamint Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában működő 10 500 egységre terjed ki, amelyeknek évente kell az előző évi kibocsátásuknak megfelelő kvótát megadniuk. Ez jelenleg a világ legnagyobb CO2-kereskedelmi rendszere, és egyben sarokköve annak, hogy az EU az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkenési célszámait költséghatékonyan teljesíthesse. Az EU-ETS (European Union Emission Trading Scheme) rendszert az Unió az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségek költséghatékony végrehajtásának eszközeként hívta életre. A legnagyobb nemzetközi emisszió-kereskedelmi rendszerben való kereskedés 2005-ben indult útjára az EU éghajlat-politikájának egyik legfontosabb tartóoszlopaként. Az EU-ETS alá több mint 10 000 ipari létesítmény tartozik, ami hozzávetőleg az Európai Unió ÜHG (üvegházhatású gázok) emissziójának 40 százalékát teszi ki. Minden létesítmény annyi CO2-t bocsáthat ki, amennyire jogosultságot szerzett. Szennyezési jogokat kaphat a nemzeti kiosztás keretében, vagy vásárolhat más piaci szereplőktől. A kihasználatlan szennyezési jogokat értékesíthetik más létesítmény számára.

VirusBuster termékek az ASBIS Magyarország kínálatában

 www.virusbuster.huwww.virusbuster.hu

Újabb jelentős forgalmazó vette fel portfóliójába a VirusBuster nemzetközileg elismert szoftvereit. Mostantól az ASBIS Magyarország is forgalmazza az informatikai biztonsági megoldások hazai specialistájának valamennyi termékét.

 www.virusbuster.huwww.virusbuster.hu

Újabb jelentős forgalmazó vette fel portfóliójába a VirusBuster nemzetközileg elismert szoftvereit. Mostantól az ASBIS Magyarország is forgalmazza az informatikai biztonsági megoldások hazai specialistájának valamennyi termékét.

Folyamatosan fejleszti értékesítési hálózatát a VirusBuster. Áprilisban újabb nagy disztribúciós vállalkozás, az ASBIS csatlakozott a cég termékforgalmazóinak táborához. "Fontos lépés ez, hiszen az ASBIS révén ezernél több potenciális viszonteladóhoz és sok ezer végfelhasználóhoz juthatnak el vírusvédelmi és egyéb biztonsági szoftvereink" — jelentette ki Bozsó Julianna, a VirusBuster ügyvezetője. "Úgy éreztük: a VirusBuster díjnyertes antivírus megoldásai jól kiegészítik világszínvonalú termékekből álló kínáltunkat" — nyilatkozott Andrei Velesko, az ASBIS Magyarország első embere.

Az 1995-ben alapított, ciprusi székhelyű ASBIS csoport (http://www.asbis.com.cy/, Magyarország: http://www.asbis.hu/) 26 országban, harmincnál több irodában kínál számítástechnikai alkatrészeket és perifériákat. Működése kiterjed Közép-Kelet-Európára, a balti államokra, a volt Szovjetunió tagállamaira, Közel-Keletre és Észak-Afrikára, s az egyetlen vállalat, amely a kelet-európai országok nagy többségében jelen van. Merevlemezek és processzorok tekintetében a térség harmadik legnagyobb disztribútora. Vevőit négy nagy raktárközpontból — Csehországból, Hollandiából, Finnországból és Dubaiból — szolgálja ki. A dinamikusan növekvő ASBIS csoport 2008-ban közel 1,5 milliárd dolláros árbevételt ért el, s ennek jelentős része online értékesítésből származott.

„Sikeres marketing-kommunikáció a kiszámíthatatlan gazdasági környezetben”

 

OMD Predicts címmel került megrendezésre 2009. április 23-án az Inter-Continental báltermében az OMD Hungary konferenciája „Sikeres marketing-kommunikáció a kiszámíthatatlan gazdasági környezetben" címmel.

 

OMD Predicts címmel került megrendezésre 2009. április 23-án az Inter-Continental báltermében az OMD Hungary konferenciája „Sikeres marketing-kommunikáció a kiszámíthatatlan gazdasági környezetben" címmel.

A konferencia célja az volt, hogy a piac vezető szakembereinek véleményét közvetítve és a tapasztalatcsere lehetőségét megadva segítsük a vállalati vezetőket megfelelő döntéseket hozni. Olyan döntéseket, amelyek az általuk kezelt márkák túlélését és fejlődését biztosítják a nehéz gazdasági helyzetben.

Az előadók között Magyarország legnagyobb médiatulajdonosai (Dr. Bayer József Axel-Springer Kiadó, Dirk Gerkens RTL Klub, Ruszkai Nóra, Sanoma Budapest, Várdy Zoltán TV2, Horváth Réka Origo Vezérigazgatóság, Földes Ádám, Danubius Rádió), és a piac legjelentősebb hirdetői (Horváth Magyary Nóra K&H Csoport, Gerhard J. Hierath, Beiersdorf, Jean Francois Reynaud, Nissan, Simkó László McDonald's és Peter Boucher Vodafone Hungary) képviseltették magukat vezetői szinten. A kutatási oldalról előadást tartott Gulyás János, a Szonda-Ipsos ügyvezetője, a makrogazdasági trendekről Ország Mihály, a K&H Treasury Igazgatóságának vezetője beszélt.

A kutatási adatokból kiderült, hogy a fogyasztók érzik a válságot, pesszimisták, ugyanakkor jól tájékozottak. Különösen a gazdaság helyzetével, a pénzpiac alakulásával kapcsolatban jobban informáltak, mint ezelőtt. A válság idején a kedvező ajánlatokról szóló reklámokat szívesen fogadják és azokkal a márkákkal szimpatizálnak, amik a nehéz időkben kellő empátiával kommunikálnak. A költések visszaszorulása az internet előfizetéseket és az oktatásra szánt összegeket kevésbé érinti majd.

Ami a makrogazdasági trendeket illeti, a K&H elemzői két lehetséges utat vázoltak a múlt nagy gazdasági válságai alapján. Az optimistát, ami szerint a ciklikusan ismétlődő recesszió fázisában tartunk, aminek hamarosan láthatjuk a végét, illetve a pesszimistát, ami szerint a mostani a 30-as évek nagy gazdasági világválságához hasonló. Ennek tükrében még a recesszió előszelét is aligha érezzük, és a válság hosszú és mély lesz.

Az ügyfelek előadásaiból kiderült, hogy a nagy márkák a történelem gazdasági recesszióinak tanulságai alapján arra törekszenek, hogy fenntartsák márkáik kommunikációját és megtartsák piaci részüket. Dinamikus tervezésre törekszenek, előre tekintenek. A jól bevált csatornákon keresztül hirdetnek majd elsősorban. A digitális jelenlét fontossága azonban nem vitatott.

Média oldalról átrendeződések, az online terület növekedése és a rugalmasság fontossága került középpontba.

Mező László, az OMD Hungary ügyvezető igazgatója konferenciazáró beszédében elmondta, az jól látszik, hogy a nagy cégek nem ülnek a babérjaikon. A kiszámíthatatlan gazdasági helyzet folyamatos, rugalmas tervezést és szakmailag jól megalapozott döntéseket követel mind a hirdetői, mind a média oldaláról. Ezen döntésekben nyújt segítséget kreatív, stratégiai médiapartnerként az OMD Hungary, a világ legtöbbet díjazott médiaügynöksége.

A konferencia előadásai megtekinthetők a www.omd.hu/predicts weboldalon.

Megalakult a KÜRT Akadémia

 

2009. április 28-án tartotta bemutatkozó tájékoztatóját a KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. Gondozásában életre hívott  KÜRT Akadémia. A tájékoztatón  dr.Kürti Sándor alapító-elnök szólt a kezdeményezés hátteréről és célkitűzéseiről, a KÜRT Akadémia oktatói, köztük  dr.Mérő László  matematikus, pszichológus, publicista adott betekintést az induló programokba.

 

2009. április 28-án tartotta bemutatkozó tájékoztatóját a KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. Gondozásában életre hívott  KÜRT Akadémia. A tájékoztatón  dr.Kürti Sándor alapító-elnök szólt a kezdeményezés hátteréről és célkitűzéseiről, a KÜRT Akadémia oktatói, köztük  dr.Mérő László  matematikus, pszichológus, publicista adott betekintést az induló programokba.

Mit is jelent ez a kezdeményezés?

dr.Kürti Sándor  elmondta, elismert, a maguk területén kiemelkedően sikeres oktatók és üzletemberek fogtak össze, hogy létrehozzanak egy friss és izgalmas tananyaggal indító oktatási intézményt, a KÜRT Akadémiát.  A KÜRT csoport részeként működő Akadémia célja olyan képzések megvalósítását tűzte zászlajára, amelyek hiánypótló megoldást jelentenek üzleti és informatikai területen egyaránt.  Az alapítók célkitűzéseit jellemzi szlogenjük:  „intellektuális kalandtúra". Az Akadémiai alapítói között találhatók a KÜRT Zrt. tulajdonosai, szakemberei és olyan személyiségek, mint dr. Mérő László pszichológus, publicista.  Az Akadémia indító képzései között találjuk az üzleti coaching, az etikus hackelés és az információbiztonság témakörét, ezek „műhelytitkaiba" engednek betekintést a hallgatóknak a 2009. szeptemberében induló foglalkozások.

Az alapító-elnök kifejtette,  elmúlt 20 évük folyamatos építkezéssel telt. 

Ennek két fő területe;

A gazdasági tevékenység, azon belül az információ-biztonság. Ezen a területen mozogva, technológiákat fejlesztenek és értékesítenek.A cég saját adatmentési technológiáját folyamatosan alakítja, ezt kívánja meg az adattárolás technológiájának rendkívül gyors változása, jellemző módon ezen a területen csak a technológiai folyamat elnevezése az, ami változatlan maradt.  A fentiek fényében, a KÜRT-nek 10 ezernél is több adattároló megoldásra van kidolgozott adat-helyreállítási módszertana.  Ezt a tudásukat értékesítik szolgáltatásként és know-how-ként.  A cégnél az adatmentési szolgáltatást katasztrófa bekövetkezése utáni kármentésként fogalmazzák meg.

Információbiztonsági szolgáltatásuk másik, ma már lényegesen nagyobb területét a kármegelőzésre és a prevencióra (informatikai katasztrófa-megelőzésre)  vonatkozó, 6-8 éve folytatott  üzleti tanácsadás  jelenti. 

Közel 50 idevágó szolgáltatási termékük létezik, közülük jó-néhány általánosan ismert (nem tekinthető „akadémiai szintű" terméknek), de van néhány igen jelentős egyedi termékük, melyre ez már elmondható és más nem tudja nyújtani az adatmentésben,  mint pl. a kvalitatív kockázat-elemzés,   az  érzékenységvizsgálat, vagy az üzleti intelligencia terén a korrelációs logelemzés.   Az integrált biztonságra vonatkozó megoldásaikban még sok lehetőség rejlik, de nem jelent jelenleg profit-termelő erőt.

Ezen elsőre nehezen értelmezhető fogalmak mögött korszerű, igen értékes szolgáltatás-jellegű termékek húzódnak meg,  melyeket Nyugat-Európában és a Közel-Keleten is értékesít a KÜRT Zrt.  Elmondható azonban, hogy ezen termékek eladása sajátos, preventív (megelőző) jellegük miatt igen nehéz.

Az informatikai bajok jelentkezésükkor dokumentálhatók, a kárelhárítás kimutathatóan szükségszerű, így erre a tevékenységre többnyire található pénz, a kármegelőzésre viszont alig jut.

Kürti Sándor meghatározása szerint, a KÜRT Akadémia egyik célja nem más, mint az információbiztonsági kultúra terjesztése, „nem középiskolás fokon".  Más szóval:  olyan szakemberek képzése, akik az információbiztonság kockázatait képesek megérteni, felmérni, és saját stratégiai döntéseikbe beépíteni.

Az építkezés másik területe a szervezetépítés

A vezető elmondta, folyamatosan építették szervezetüket, de megmaradtak egy szűk területen;  saját tőkéből növekednek és erős partnerkapcsolatokat építenek ki.  Büszkék az általuk kialakított szervezetépítő kultúrára, sok hivatalos elismerést is kaptak, olyanokat, mint az Innovációs Nagydíj, az Üzleti Etikai Díj, a Családbarát Munkahely,az Egészséges Munkahely. 

További tennivalókat látnak maguk előtt a felelősségteljes gondolkodásban, a csapatmunkában, a legkülönfélébb együttműködésekben, s egy sor, a szervezeti kultúrát érintő kérdésben.  Megnyerve a feladatokra olyan kiválóságokat,  mint Mérő Lászlót és csapata,  a KÜRT Akadémia joggal bizakodhat további céljának elérésében, s 

a szervezetépítési kultúra magas szintű fórumává válhat.

Üzleti és informatikai képzések a KÜRT égisze alatt

A KÜRT Zrt. saját húsz éves sikertörténetére, felhalmozott tudására alapozott, amikor a hazai üzleti és oktatói elit néhány személyiségével összefogva létrehozta a KÜRT Akadémiát.  A kezdeményezés olyan elismert gondolkodók, gyakorló szakemberek együttműködésével valósult meg, akik személyükkel, az általuk képviselt témákkal és tananyaggal is garantálják az új oktatási intézmény színvonalát, az ott megszerezhető tudás felhasználhatóságát.

A KÜRT Akadémia olyan szellemi műhely, ahol izgalmas és érdekes üzleti és informatikai témákkal ismerkedhetnek meg a résztvevők, komoly szakmai hírnévvel rendelkező oktatók vezetésével, gyönyörű környezetben. A KÜRT Akadémiára az adott területen elméleti és gyakorlati alaptudással egyaránt felvértezett jelentkezőket várnak, akik mester szintű képzés keretei között újszerű ismereteket és gyakorlatias, a piacon azonnal forintra váltható tudást szeretnének szerezni. A hallgatók speciális, az üzleti életben és az informatika területén egyaránt hiánypótlónak számító képzések közül válogathatnak. A KÜRT Akadémia hallgatói részeseivé válnak egy kivételes oktatói-hallgatói közösségnek, ahol a neves oktatók mellett hallgatótársaik tapasztalataiból és tudásából is profitálhatnak. A jelentkezőkkel szemben támasztott elvárások miatt a képzéseken való részvétel felvételihez kötött.

Az érdeklődők számára a KÜRT Akadémia nyílt napot tart 2009. május 22-én.  Ezen a napon az alapító

dr. Kürti Sándor és dr. Mérő László mellett valamennyi oktató és szervező jelen lesz, az érdeklődők kötetlen, „kedvcsináló" beszélgetés formájában ismerkedhetnek meg az oktatókkal, a tananyaggal és az oktatásnak helyet biztosító, minden igényt kielégítő KÜRT székházzal. A nyílt napon a részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, amelyet az info@kurtakademia.hu email címen lehet megtenni.

Frankó Csuba Dea, marketing igazgató és dr. Mérő László ismertette, milyen képzések közül lehet választani a KÜRT Akadémián?

Üzleti coach (BC) képzés- dr. Mérő László, dr. Baracskai Zoltán

Többek között dr. Mérő László neve fémjelzi a sikeres múltra visszatekintő képzést, amely ez év őszétől a KÜRT Akadémia keretein belül fogadja hallgatóit. dr. Mérő László vallja,  a coach munkáját nem az méri, hogy megfogadják-e a tanácsait vagy sem, mivel nem a tanácsadás a feladata.  A coach munkáját egyetlen dolog minősíti:  hívják-e újra, hívják-e mások is; kíváncsiak-e arra, ahogyan ő látja az üzleti és emberi problémákat, amit ő tud hozzátenni a vezető gondolkodásához.A jó coach jól ismeri az üzleti guruk legújabb gondolatait, és ezért képes egy sikeres vezető számára új távlatokat nyitni.  Úgy gondolják, hogy a KÜRT Akadémiával számukra és a coachképzés számára is új távlatok nyílnak.

A képzés időtartama:  2 szemeszter

Indulása:  2009. szeptember

Etikus hacker képzés – Frész Ferenc

Az etikus hacker csak úgy lehet sikeres, ha képes egy lépéssel a rosszfiúk előtt járni. Ez az egy esélye van, hogy teljesítse megbízatását. Nem elég ismernie az információk és rendszerek biztonságát fenyegető technológiákat, képesnek kell lennie előre látni az újabb és újabb fenyegetettségeket. A KÜRT Akadémia képzése erre a küldetésre készíti fel a hallgatókat, lehetőséget kínálva a jelentkezőknek az informatikai rendszerek megfelelő információbiztonsági szintjének tudatos megteremtésére.

Ez a képzés két formában indul:

1. Szemeszter jellegű képzés

Időtartama:  2 szemeszter

Indulása:  2009. szeptember

Azoknak az informatikai szakembereknek szól, akik részletesen kívánnak megismerkedni az etikus hacker szakma technológiáival és technikáival.  Az egyéves képzés végén a végzősök képesek lesznek önálló projekteket végrehajtani, a legjobbak pedig munkalehetőséghez juthatnak a KÜRT Zrt.-nél.

2. Tréning jellegű képzés

Időtartama:  2×5 nap

Indulása:  2009. szeptember

A rövidített, tréning jellegű képzés hallgatói megismerhetik a komplex vállalati informatikai rendszereket, valamint az információbiztonságot fenyegető veszélyeket és támadási módokat. Elsajátíthatják azokat a módszereket, taktikákat és stratégiákat, amelyekkel hatékonyan és eredményesen ismerhetik fel, előzhetik meg és védhetik ki a rosszindulatú támadásokat.

Kockázatarányos védelem képzés – Oroszi Norbert

Mire van szüksége egy vezetőnek az informatikával kapcsolatban? A működés- és az információbiztonság összehangolt, költséghatékony megvalósítására. Olyan taktikai és stratégiai eszközökre, amelyek segítségével reális képet kap cége informatikai rendszerének teljesítményéről és biztonságáról.

A képzés időtartama:  2×4 nap

Indulása:  2009. szeptember

A KÜRT Akadémia képzéseinek a KÜRT új, budaörsi székházában található rendezvény- és oktatóközpont ad otthont.  A legkorszerűbb technikával felszerelt konferencia- és oktatótermek az oktatási programok színvonalához méltó helyszínt biztosítanak.

Kiket várnak ezekre a képzésekre?

Olyan embereket, akik valamelyik témakörben az átlagon felüli kiváncsiságot mutatnak, informatikai alapképzettséggel, ill. biztonsági tapasztalattal rendelkeznek, s a felsőoktatásnak ezen új ágában kívánják kipróbálni magukat, megfelelve a felvételi vizsga etikai, biztonsági és egyéb kitételeinek. Tehát; szűrővel dolgozik a felvételinél a szervezet, de hivatalosan akkreditált diplomát ad.

Milyen tanfolyami díjakra lehet számítani?Az etikai hackelés :   kb. másfél millió Ft, egy másik,  2×5  napos tanfolyam  mintegy  450 ezer Ft-ba kerül.

A KÜRT Akadémiáról  és a képzésekről:

www.kurtakademia.hu

http://www.kurt.hu/

Harmat Lajos

Közgazdasági szadizmus: A Cafeteria megadóztatása. Kerekasztal-beszélgetés az étkezési jegyek megadóztatásával kapcsolatban

 

Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett az érintett szervezetek, a kormányzat valamint az üzleti szféra képviselőinek közreműködésével, hogy megvitassa az étkezési utalványok megadóztatásának hatásait. Az EUFE célja, hogy az étkezési utalványokkal kapcsolatos leendő kormányzati törvényjavaslat a költségvetési szempontok figyelembevételén túl a munkavállalók, a munkáltatók és az iparág számára is elfogadható legyen. A kerekasztal beszélgetés az EUFE egyik első lépése annak érdekében, hogy javaslataikkal és elemzéseikkel segítsék a Kormány munkáját.

 

Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett az érintett szervezetek, a kormányzat valamint az üzleti szféra képviselőinek közreműködésével, hogy megvitassa az étkezési utalványok megadóztatásának hatásait. Az EUFE célja, hogy az étkezési utalványokkal kapcsolatos leendő kormányzati törvényjavaslat a költségvetési szempontok figyelembevételén túl a munkavállalók, a munkáltatók és az iparág számára is elfogadható legyen. A kerekasztal beszélgetés az EUFE egyik első lépése annak érdekében, hogy javaslataikkal és elemzéseikkel segítsék a Kormány munkáját.

1.1.A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) megbízásából felmérte a természetbeni juttatások tervezett megadóztatásával érintett munkaadók és munkavállalók, illetve vendéglátósok várható reakcióit. A kutatásról készült jelentés mely kiegészült a legfrissebb kormányzati terveknek megfelelő adatokkal és számításokkal, most készült el. Ennek alkalmából az EUFE meghívta a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Pénzügyminisztérium, a PricewaterhouseCoopers és a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet képviselőit, valamint a HR és a vendéglátóipar területéről egy-egy neves szakembert, hogy közösen vitassák meg milyen hatással lesz és egyáltalán kinek jó az étkezési utalványok megadóztatása.

2.2.

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. kutatásának végleges számaiból kitűnik, hogy az étkezési utalványok megadóztatást előirányzó adótörvény módosítás a tervezett 25% százalékos ÁFA figyelembe vételével a kormány által tervezett 215 milliárd forint helyett mindössze 7,2 milliárd adóbevételt jelentene a költségvetésnek A felmérés szerint mindeközben az étkezési utalványok forgalma a korábbinak kevesebb, mint egyharmadára csökkenne. A teljes elfogadóhelyi forgalom 142 milliárd forinttal esne vissza a vendéglátóiparban, ami a országosan 18 900 állás megszűnését jelentené. Jelenleg a munkavállalók mintegy 80% kap hideg vagy melegétel utalványt. Az étkezési jegyek megadóztatásával a munkáltatók 37,4%-a megszüntetné az utalványokat és egyúttal a munkavállalók bérét sem emelné. Így a munkavállalók a korábbi mennyiség 69,4%-ának megfelelő étkezési utalványt veszíthetnek el.

3.3.Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a meleg ebéd a munkanapokon is Amennyiben a jövőben a munkáltatók nem tudják biztosítani alkalmazottaik mindennapi meleg étkezését, az a jelenleg is riasztó népegészségi mutatók további romlásához vezethet.

4.

„Egyesülésünk hangsúlyozni kívánja, hogy étkezési utalványoknak piacélénkítő és gazdaságfehérítő szerepe is jelentős. A melegétel utalványok után mindig kifizetik az ÁFÁ-t, a foglalkoztatottak után pedig a közterheket. Az utalványok jelenleg csak meghatározott körben – éttermekben vagy ételszállító cégeknél – használhatók fel, tehát a rendszer jól átlátható és kontrollálható, így elősegítik a gazdaság fehérítését. Az utalványok csak belföldön használhatók fel, melynek a 60%-át a beváltók munkabérre, 40%-át főként Magyarországon előállított alapanyagok vásárlására költik"- nyilatkozta Bessenyey Bálint, az EUFE igazgatója, majd hozzáfűzte:„az EUFE bizakodva figyeli a törvényjavaslattal kapcsolatos lépéseket, és nyitott az étkezési jegyekkel kapcsolatos tárgyalásokra".

5.5.

A kerekasztal beszélgetésen részt vett:

Hernáldvölgyi Andrea, alelnök, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége

Dávid Ferenc, főtitkár, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

Lőcsei Tamás, cégtárs, PricewaterhouseCoopers

Potykiewicz Tamás,HR igazgató, Magyar Posta Zrt.

Palócz Éva, vezérigazgató, Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet

Klauber Mátyás, kutatásvezető, Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet

Bessenyey Bálint, igazgató, EUFE

Buday Péter, Chef

A Pénzügyminisztérium meghívott képviselője az utolsó pillanatban lemondta a részvételt.

Az elővezetett bizonyíték egy háttérkutatás. Mint elhangzott, ilyen apróságokkal nem veszkődik az adó deform során a kormányzat.

A tervezett adóváltozások várható hatása az étkezési utalványok forgalmára és az államháztartás adóbevételeire

1.1.A KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt. (továbbiakban Kopint-Tárki) az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (továbbiakban EUFE Egyesülés) megbízásából nagymintás megkérdezéssel felmérte a természetbeni juttatások tervezett megadóztatásával érintett munkaadók, munkavállalók, illetve vendéglátósok várható reakcióit az adótörvények változtatásaira.

2.2.A felmérés február 28. és március 9. között, tehát még a T/9179 adótörvény-tervezet nyilvánosságra kerülése előtt történt, a munkavállalókat (1000 érvényes kérdőív) és a vendéglátósokat (150) telefonon, előre megadott kérdéssorral, a munkaadókat (650) Interneten kérdeztük. Mivel a kérdőív összeállításakor még több adóelképzelés volt forgalomban, a kérdezés is több – három – lehetségesnek tűnő adószcenárió bekövetkeztére volt optimalizálva.

3.3.A kérdezés a jogszabálytervezet ismertté válásakor már folyt, sőt befejezéséhez közeledett, menetközben amúgy sem lett volna korrekt módosítani a kérdőívet. A felmérési eredmények azonban a T/9179 törvényjavaslat fényében is értelmezhetőek, sőt túlzás nélkül állítható, hogy megvilágító erejűek.

4.4.A korábbi tudás alapján tehát a felmérés három lehetséges szcenárióra terjedt ki, első szcenáriónk munkaadói TB és munkavállalói SzJA-kötelezettséget is tartalmazott, ez összességében hasonló, de semmiképpen nem nagyobb adóterhet jelentett volna, mint a T/9179. törvényjavaslatban szereplő adómérték. Alaposan feltételezhető, hogy a T/9179 törvényjavaslat elfogadása után a munkaadói reakciók az e szcenárióra előre jelzettől nem lesznek nagyon eltérők, semmi esetre sem visszafogottabbak a prognosztizáltnál.

5.5.Ez a „lekérdezett" szcenárió 11%-os, a munkaadók által fizetendő teherrel számolt, továbbá munkavállalói SzJA-fizetési kötelezettséggel (19, illetve 38%, az utalvány birtokosának jövedelmi színvonalától függően). Ez utóbbi mértékében lévő alternatívitás miatt nem hasonlítható össze egyébként pontosan az első szcenárió és a T/9179 sz. törvényjavaslat tervezete által generált közteher.

6.6.A felmérési időszak tartama alatt került nyilvánosságra a T/9179 törvényjavaslat, és ezzel a kérdőívek készítésekor valószínűnek tartott szcenáriók helyébe egy alapvetően más szerkezetű és más adómértékekkel operáló szcenárió lépett. A márciusban az Országgyűlés elé került, a napirendről egy ízben időközben levett T/9179. számú törvényjavaslat szerint a természetbeni juttatások korábban adómentes értékhatára összegszerűen nem változik ugyan, de értékük 50%-a után a munkáltató kötelezően 62% SzJA-t és az evvel növelt összegre 27% TB-t fizet. Ez összesen 105,74%-os adókulcsnak felel meg, de mivel „csak" a természetbeni juttatások 50%-ára kell megfizetni, a juttatások teljes összegére vetítve ez 52,87%-os effektív aggregált adóterhet jelent. Vagyis a T/9179 sz. törvényjavaslatban, habár nehezen megindokolhatóan bonyolult megfogalmazásban, de lényegében az szerepel, hogy a természetbeni juttatások teljes összegére vetítve 52,87%-os effektív aggregált adóterhet vetnek ki, és ezt a terhet teljes mértékben a munkaadók fizetnék meg.

7.7.Az étkezési utalványokat terhelő összes fizetési kötelezettség, adóteher mértékében tehát nincs igazán nagy különbség az általunk „lekérdezett" első szcenárió és a közeljövőben valószínűleg lényegében változatlan formában ismételt beterjesztésre kerülő T/9179. törvényjavaslat között. A kötelezettségek a T/9179 szerint csak a munkaadókat érintik, mi a kérdőív készítésekor azt feltételeztük, hogy a munkaadókon kívül a munkavállalóknak is a „kasszához kell járulniuk", ez a szerkezeti eltérés jelen becslésünk elkészítését megnehezíti, pontosabban csak az adóbevételek felső határának és nem abszolút értékének becslését teszi lehetővé.

8.8.Mindezek előrebocsátásával is alaposan feltételezhető, hogy a T/9179. törvényjavaslat elfogadása esetén a munkaadói reakciók az előre jelzettől nem lesznek nagymértékben eltérők, illetve a vélelmezhető eltérésekről, szisztematikus becslési hibáról biztosan állíthatjuk, hogy a munkaadói reakciók mindenképpen erőteljesebbek, és nem kisebb mértékűek lesznek, mint azt a kérdezés eredményei alapján prognosztizálhattuk.

9.9.Mert az aggregált (munkaadói+munkavállalói) terhek szintjét ugyan nagyjából sikerült előre „belőnünk", de a munkaadói válaszok valójában azt tükrözik, hogy ennek a megkérdezetti csoportnak 11%-os közvetlen közteherviselési kényszer esetén milyenek lettek volna a reakciói. A törvényjavaslat viszont, mint már említettük, 52,87%-os munkaadói terheléssel (és csak azzal) számol, tehát emberi számítás szerint megalapozott a ténylegesen kapott munkaadói válaszokat mint a lehetséges munkaadói reakciók alsó korlátját tekinteni.

10.10.Más szavakkal, a T/9179 adótörvény-tervezet elfogadása és hatályba lépése esetén a munkaadók legalább olyan mértékű és határozottságú válaszreakciókat tanúsítanának, mint a lekérdezett első szcenárió megvalósulása esetén.

11.11.A munkaadók számára ugyanakkor nem teljes mértékben közömbös, hogy a munkavállalóikat egy döntésükkel, adott esetben természetbeni juttatás megajánlásával összefüggésben milyen további fizetési kötelezettségek érintik, ezért azt sem gondoljuk, hogy az 52,87%-os adókulcsra adott munkaadói reakciók sokkal erőteljesebbek lesznek, mint a felmérési eredmények.

12.12.Itt jegyezzük meg, hogy a munkavállalói megkérdezés eredményeit nem tudjuk érvényesen felhasználni a reakciók prognózisában, mert nem tudjuk megmondani, milyen mértékben lennének „elfogadóbbak" a munkavállalók, ha a T/9179 törvényjavaslat értelmében a természetbeni juttatások náluk nem generálnának közvetlen fizetési kötelezettséget. Ezért „ideális", 100%-os munkavállalói elfogadással kalkulálunk.

13.13.A természetbeni juttatásokkal kapcsolatos összes döntés és a fizetési kötelezettség a munkaadóké, ezért a munkaadói kérdőív alapján becsüljük a jogszabályváltozás hatásait, illetve a közvetett hatások becsléséhez további paramétereket a vendéglátóipari kérdőívek adataiból nyerünk. A munkavállalói kérdőív eredményeit minden különösebb elemzés nélkül (csak az SzJA becslésénél hivatkozunk e felmérésre egy ízben) mellékletben publikáljuk, mert a téma iránt mélyebben érdeklődők számára e kérdőív eredményei is rejtenek érdekességeket, még ha az általunk legfontosabbnak tekintett elemzési szempontokat (az étkezési utalványok forgalmának és az államháztartás adóbevételeinek alakulását) nem is befolyásolják érdemben.

14.14.A felmérések legfontosabb célja volt, hogy megalapozott, dokumentált forrásból juthassunk olyan paraméterekhez[1], amelyek lehetővé teszik annak becslését, mennyivel nőttek volna meg a költségvetési adóbevételek 2010-től, ha az adótörvények egyszer már beterjesztett, majd visszavont és a legújabb hírek szerint lényegileg változatlan formában a közeljövőben ismételten beterjeszteni kívánt tervezetét[2] az Országgyűlés elfogadja.

15.15.A munkaadói felmérés célja annak megállapítása volt, hogy vajon miként reagálnának a döntési helyzetben levő munkáltatók a ma még adómentes juttatások adóterhelés alá vonására; változatlan vagy csökkentett összegben megtartják azokat, vagy megszűntetik, de részben vagy egészben béremeléssel kompenzálják?

A felmérési eredmények arról tanúskodnak, hogy a munkavállalók az adóváltozásokra adott, rendkívül erőteljes és karakteres munkavállalói reakciók következtében a korábbi mennyiség 30,6%-ának megfelelő étkezési utalványt és a korábbi utalványérték bruttó 12,9%-a mértékében pénzbeli fizetésemelést kapnának.

Az előző bekezdésben foglalt értékek nem közvetlenül a munkaadói kérdőív vonatkozó 4. kérdésre adott válaszokból származnak, hanem a több alkérdést tartalmazó összetett 4. kérdés válaszait kombináltunk össze egy egyszerű számításban.

A válaszoló munkaadók 12,7%-a nyilatkozott úgy, hogy az étkezési utalványokat változatlan értékben fogja adni dolgozóinak. Vagyis a korábbi utalványérték 12,7%-a az önmagukat e szegmensbe soroló munkaadók reakciójaként változatlanul a munkavállalókhoz kerül. Ennek természetbeni juttatás címén 2010-től előreláthatólag befizetendő adóterhe a korábbi utalványérték 6,7%-a

A válaszoló munkaadók 23,3%-a nyilatkozott úgy, hogy az étkezési utalványokat csökkentett értékben, de továbbra is fogja adni dolgozóinak.

A következő, csatlakozó alkérdésre adott válaszok átlagaként kiderült, hogy a csökkentés után átlagosan a korábbi utalványérték 76,88%-ának megfelelő értékben jutnak a dogozók étkezési utalványokhoz munkaadójuktól. A két arányszám szorzataként adódik, hogy e forrásból a korábbi utalványérték további 17,9%-a az önmagukat e szegmensbe soroló munkaadók reakciójaként a munkavállalókhoz kerül. Ennek természetbeni juttatás címén 2010-től előreláthatólag befizetendő adóterhe a korábbi utalványérték 9,5%-a

A következő három, egymással szoros logikai kapcsolatban álló alkérdés annak a várható munkaadói reakciótípusnak a gyakoriságát és mértékét kívánta feltárni, amely tartalmilag úgy foglalható össze, hogy a munkaadók felhagynak ugyan az étkezési utalványok juttatásával, de részben, vagy egészben kompenzálják a munkavállalók jövedelemcsökkenését béremeléssel. A számítások során azzal kalkuláltunk, hogy a jövő évi, munkaadó által fizetendő bérjárulék érzékelhetően csökken és 28,5% lesz a kifizetett bruttó bérre vetítve.

A válaszoló munkaadók 12,9%-a azt válaszolta, hogy a korábban – adómentesen – étkezési utalványban juttatott jövedelmet teljes mértékben kifizeti bruttó bérben. (Természetese úgy, hogy a többletbérre eső, jövőre valószínűleg 28,5%-os bérjárulékkal csökken a ténylegesen kifizetett bruttó bér.) Vagyis a korábbi teljes utalványérték 9,22%-a bruttó bérként kerülne a munkavállalókhoz és további 3,7%-a az állami költségvetés bevételeit gyarapítaná, bérjárulék formájában.

A munkaadók újabb 5,7%-a azt a választ jelölte be, hogy a korábbi utalványjuttatást a Cafetéria más elemeivel együtt megszüntetné, és a korábbi utalványérték átlagosan 65,27%-át nyújtaná bruttó béremelésben a dolgozóknak. Ez annyit tesz, hogy a korábbi bruttó utalványérték 3,7%-át fogja a munkaadók eme részlegesen kompenzáló csoportja munkabérként kifizetni. Ez esetben is keletkezik bérteher, kincstári bevétel, az eredeti utalványérték mintegy 1,6%-a.

A legnépesebb válaszolói csoport fentieknél jóval határozottabban vágná át az utalványjuttatás és adófizetés problematikájának gordiuszi csomóját. A válaszoló munkaadók több mint egyharmada, 37,4%-a nem adna többé utalványt munkavállalóinak és e természetbeni juttatás megszüntetését egyetlen fillér béremeléssel sem kompenzálná. Nem keletkezne sem béremelkedés, sem bérjárulékok, sem természetbeni juttatás, sem az ezek után fizetendő adók.

A természetbeni juttatásokhoz kapcsolódó adóterhek növekedésének hatását feltáró kérdéscsokornál azt is megvizsgáltuk, a válaszadóknál foglalkoztatottak száma szerint van-e szisztematikus eltérés a feleletekben. Az un. szűrést több ízben is elvégeztük, de nem találtunk összefüggést a munkaadók foglalkoztatotti létszáma és a kérdéseinkre adott válaszok között[3].

Összesítve, a munkavállalók az adótörvény tervezetének elfogadása esetén a korábbi utalványérték összesen 43,5%-ához jutnának hozzá utalványban vagy bruttó béremelésben, teljes veszteségük tehát a korábbi utalványérték 56,5%-a lenne. A kincstári bevétel a korábbi utalványérték 21,5%-val gyarapodna.

Játékelméleti szemléletben az új adó bevezetése háromszereplős, nulla összegű játék, amely a résztvevő jövedelemtulajdonosi csoportok; munkaadók, munkavállalók és a központi költségvetés között osztja újra a jövedelmeket. A munkavállalók 56,5%-os veszteségével áll szemben az új szereplő, a költségvetés 21,5%-os nyeresége, és az is egyértelmű, hogy a munkaadók a fennmaradó, kereken a korábbi utalványjuttatás 35%-ával egyenértékű kiadástól mentesülnének. Ez végülis nem kifogásolható, bár a munkaadók ilyen igénnyel nem léptek fel korábban. A tervezett adóintézkedés egyetlen igazi vesztese jól előrelátható módon a munkavállalók csoportja lesz.

A kérdezés tehát nem igazolta vissza a törvényjavaslathoz csatolt, a PM által jegyzett Tájékoztató feltételezését, mely szerint a gazdasági aktorok teljes passzivitással reagálnak az új adó bevezetésére, és a korábbi mértékben juttatnak, most már magas adókkal sújtott természetbeni juttatásokat, egyebek mellett étkezési utalványokat dolgozóiknak, ezért az államkincstár bevétele automatikusan nő az utalványok értékének felére számítható 105,74%-os közteherrel[4].

Az étkezési utalványok teljes forgalmát 2008-ban 231 milliárd forintra becsülhetjük, ennek természetbeni juttatásként megmaradó része a felmérés eredménye szerint 70,7 milliárd forint (30,6%). Az erre eső 52,87%-os adóteher mintegy 37,4 milliárd forint többletbevételt jelent a költségvetésnek.

A kompenzációs motivációjú béremelés (12,9 milliárd forint) miatt a munkaadók összesen 28,5%-os bérterhet, a munkavállalók TB-t és SzJA-t fizetnek.

A munkavállalói felmérésben rákérdeztünk az utalványokhoz jutó munkavállalók tényleges SzJA-fizetési mértékére, 2010-es sávhatárok és adókulcsok szerint. A választ adók 79,4%-a 19%-os kulcs szerint fizetne, 20,6%-a pedig a 38%-os kulcs szerint. Rávetítve ezeket a kulcsokat a kompenzációs béremelés összegére, 6,6 milliárd forint bérteher-többlettel, azaz további költségvetési plusz-bevétellel számolhatunk. Az összes kincstári bevétel-növekedés tehát első körben mintegy 49,5 milliárd forint. A munkavállalók ugyanakkor 130,5 milliárd forint értékű utalvánnyal, illetve ezt kompenzáló bruttó béremeléssel kapnának kevesebbet, a munkaadók kiadásai 81 milliárd forinttal csökkennének.

Fenti számok a primer jövedelemátrendeződési hatást jellemzik, amely nulla összegű játék: amit az egyik jövedelemtulajdonos csoport, a munkavállalói veszít, azt teljes mértékben megszerzi a költségvetés és a munkaadók.

A következőkben a vizsgálatot kiterjesztettük a forgalom várható változása miatti bevételi hatásokra. Ha ugyanis feltételezzük, hogy a kieső utalványok értékével csökken a lakossági fogyasztás, akkor az általános forgalmi adó befizetések is elmaradnak. A 130,5 milliárdos lakossági fogyasztáscsökkenés következtében kieső (23%-os) ÁFA összege 24,4 milliárd forint, ez csökkenti a kincstár többletét, a még mindig tetemes 25,1 milliárd forintra.

De károk, veszteségek és forgalmi kiesések keletkeznének az étkezési utalványok által generált forgalomra építő szolgáltatóknál. Különösen nagyok lennének a veszteségek az élőmunka-intenzív szolgáltatási ágazatokban, ilyen pl. a vendéglátás. (A továbbiakban a hidegétkezési utalványok visszaesésének másodlagos hatásával nem kalkulálunk, részint az adekvát becslési módszerek hiánya miatt praktikus okból, részint azért, mert nem az államháztartás adott helyzetében elkerülhetetlen, kényszerű fogyasztáscsökkentés szükségességét kívánjuk megkérdőjelezni, mindössze annak hatását vizsgáljuk, ha ez a fogyasztáscsökkenés szinte célzottan a rendkívül élőmunka-intenzív vendéglátás területére fókuszál.)

A háttéripar, a (meleg)étkezési utalványok esetében a vendéglátás forgalmi visszaesése és az e téren keletkező jövedelmek, adók csökkenése minden gazdasági szereplőnek: vendéglátóipari munkaadónak, munkavállalónak és a kincstárnak is jelentős veszteséget okoz. Ez a finomabb elemzési szint már nem nulla összegű játékra ad becslést: a háttéripar sokkszerű leépülésével mindenki veszíthet.

Kérdés azonban ennek mértéke. Mint láttuk, az étkezési utalványok forgalma becsülhetően 56,5%-os mértékben csökken.

Kiinduló adatok

Étkezési jegyet elfogadó éttermek és egyéb elfogadóhelyek:        9000.

Vendéglátóipari forgalom   759 milliárd forint.

Melegétkezési utalványok forgalma 2008-ban:130 milliárd forint.

Átlagosárbevétel a melegétkezési utalványt elfogadó helyeken: 84,4 millió forint.

Foglalkoztatottak becsült száma ezeken a helyeken:102 600 fő.

Bruttó átlagbér (KSH, 2008): 122.322 forint/hó.

Bruttó bértömeg:  150,6 milliárd forint

A vendéglátós kérdőív szerint az utalványérték 56,5%-os csökkenése esetén megkérdezett vendéglátóhelyek forgalma arányosan mintegy 18,7%-kal, a kifizetett bruttó bértömeg mintegy 16,4%-kal csökkenne.

Bruttó bértömeg 16,4% csökkenése: 24,7 milliárd forint.

Bérjárulékok (28,5%): 7,0 milliárd forint

SzJA-kiesés: legalább 19%, 4,7 milliárd forint

TB kiesése (16,5%) 4,1 milliárd forint

Költségvetési bevételkiesés a másodlagos foglalkoztatási hatások miatt: 15,8 milliárd forint

A költségvetés becsülhető teljes nyeresége az étkezési utalványok megadóztatása miatt tehát (primér és szekunder költségvetési hatások, bevételnövekedés együtt):

Nem több, mint 9,3 milliárd forint

A teljes vendéglátóipari, elfogadóhelyi forgalom a megkérdezés adatai szerint 142 milliárd forinttal csökkenne, a kifizetett munkabér mintegy 16,4%-kal, az étkezési jegyet elfogadó éttermek mintegy felében csökkenne az átlaglétszám is.

A becslési hiba miatt nem zárható ki, hogy a tényleges bevétel a kalkulálttól néhány milliárd forinttal eltér (annál esetleg magasabb), de ezt bőven ellensúlyozza, hogy – elsősorban módszertani nehézségek miatt – nem kalkuláltunk az alábbi tételek költségvetési hatásával:

  • Az elbocsátások költségvetési hatásai (munkanélküliségi segély, esetleg átképzési költségek);
  • A vendéglátó-ipari beruházások visszaesése;
  • Üzletbezárások,
  • A forgalom nem jelentéktelen részének visszaterelődése a szürke-fekete forgalomba
  • Csökkenés a befizetett iparűzési adóban.

A természetbeni juttatások tervezett megadóztatása várhatóan 10 milliárd forintnál kisebb költségvetési többletbevételt generálna, miközben a munkavállalók vesztesége meghaladná a 130 milliárd forintot. Látszólag szélesedne az adóalap, valójában azonban a legális foglalkoztatottak reálbére csökkenne, az adórendszer bonyolultabbá válna, az élőmunka adóterhe ettől az intézkedéstől megnövekedne. A természetbeni juttatás, ezen belül az általában egységes összegű étkezési utalvány széles munkavállalói csoportok szerzett joga volt, amely főleg a kisjövedelmű rétegek számára jelentett sokat.

Lezárva: 2009. április 14.

Az újságíró ilyenkor csak néz, mint Misi a moziban. Önkéntelenül eszébe ötlik egyik volt közgazdaság tanárával folytatott egyetemi beszélgetése. Ennek során éppen a Bokros Lajos féle intézkedés csomag kapcsán került szóba: Bokros Lajos nagyot alkotott a világ közgazdaság tanában. De negativ mértékben. Ő vezette be a közgazdasági szadizmus fogalmát. Ez az olyan megszorító intézkedéseket jelenti, amelyeknek valós megtakarításban értelmük nincsen vagy csak minimális, de aránytalan hátrányt, szenvedést okoznak az adott ország állampolgárainak. Nos a Cafeteria adó és az ingatlanadó a magyar viszonyok között ilyen. A következmény a piaci viszonyok összeomlása és a munkanélküliség növekedése lehet. A vendéglátásban és az idegenforgalomban ugyanis a recessziós időszakot éppen a hazai fogyasztás és turizmus segíti át. Most ez alól rúgják ki a sámlit.

Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés állásfoglalása

az étkezési jegyek megadóztatásával kapcsolatban

Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány által 2009. március 13-án az Országgyűlésnek benyújtott az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnak (T/9179.) az étkezési utalványok megadóztatására vonatkozó részének jelentős negatív hatása lehet a magyar gazdaságra. A kormány javaslata szerint a természetbeni juttatások értékhatára nem változik, a munkáltatónak 2010. január 1-jétől azonban a juttatás értékének 50%-a után 62% személyi jövedelemadót és az ezzel növelt összeg után további 27% társadalombiztosítási járulékot kellene fizetni, amely a teljes juttatás értékére vetítve 52,87%-os effektív adókulcsnak felel meg.

A kormányzat szerint az intézkedést követően a kifizetők (munkaadók) által adómentes juttatásként adott, egyéb személyi jellegű ráfordítások nem növekednek, vagyis a változtatás a munkavállalók jövedelmét csökkenti, a munkáltatóknak viszont nem jelent majd tehernövekedést.

Álláspontunk szerint ez a javaslat:

  • Nagyon magas adóemelést jelent, amely feltétlenül befolyásolja a munkaadók viselkedését és a munkavállalók életét
  • A munkaadók az általuk fizetendő új adónem bevezetése miatt – a Kopint-Tárki tanulmánya szerint – jelentős, több mint egyharmados arányban megszüntetnék,  az étkezési utalványok adását a munkavállalóknak, és csak alig egynyolcaduk juttatna a korábbi mértékben utalványokat dolgozóinak.
  • A magyar munkavállalók ennek következtében összességében mintegy 130 milliárd forint vásárlóerőt fognak elveszíteni alapvető élelmiszereik finanszírozásából.
  • A vendéglátóiparra gyakorolt másodlagos hatás következtében 18.900 munkahely szűnhet meg.

Az adómentes juttatások szűkítésével, a várható és jól előrelátható munkaadói reakciók miatt a kormányzat által tervezett 215 milliárd forint töredéke folyhat be ténylegesen a költségvetésbe. A módosítás elfogadása esetén ugyanis az előzetes hatásvizsgálat eredményei szerint az összes kincstári bevétel-növekedés legfeljebb 50 milliárd forint lenne. A várható majdnem 130 milliárdos lakossági fogyasztáscsökkenés tovább mérsékelné a többletet, így az ÁFA-kieséssel, és a másodlagos hatásokkal – a vendéglátóipar illetve a házhozszállítás forgalmának visszaesése – együtt a költségvetés becsülhető „maradék" nyeresége legfeljebb 9,3 milliárd forint lenne.

Az étkezési jegyek megadóztatásának elsődleges hatásai

Jelenleg a munkavállalók mintegy 80% kap hideg / melegétel utalványt. Az étkezési jegyek megadóztatásával – a Kopint-Tárki legfrissebb felmérése szerint[5] – a munkáltatók 37,4%-a megszüntetné az utalványokat, és egyúttal a munkavállalók bérét sem emelné. Így a munkavállalók a korábbi mennyiség 69,4%-ának megfelelő étkezési utalványt veszíthetnek el.

Az adó bevezetésével a költségvetés legfeljebb 49,5 milliárd forint bevétel növekedéssel számolhat. Ugyanakkor a munkaadók várható kiadásai 81 milliárd forinttal csökkennének, így várhatóan a munkáltatók jövedelmi pozícióját erősebben érinti a tervezet, mint a kincstárét. Az adóintézkedés egyértelmű vesztesei a munkavállalók, akik 130,5 milliárd forint élelmezésre fordítható vásárlóerőt veszíthetnek el, amelyet béremeléssel nem kompenzálnának. Ez azt jelenti, hogy az étkezési utalványt igénybe vevő munkavállaló éves szinten hozzávetőlegesen a jelenlegi minimálbérnek megfelelő jövedelemtől esik el.

Az étkezési utalványok rendszere serkenti a fogyasztást, így ha azt feltételezzük, hogy az utalványok névértékével csökken a lakossági fogyasztás, akkor az ÁFA befizetések is elmaradnak. A mintegy 130 milliárd forintos lakossági fogyasztáscsökkenés következtében kieső ÁFA becsült összege  24,4 milliárd forint. Így az intézkedés nyomán a kincstár többlete 25,1 milliárd forintra csökken.

Az étkezési jegyek megadóztatásának másodlagos hatásai

Az étkezési jegyek megadóztatása nemcsak közvetlenül a munkavállalókat érinti, hanem a vendéglátóiparra is jelentős negatív hatást gyakorol. Így közvetve veszteségeket okoz a vendéglátó-ipari munkaadóknak, – munkavállalóknak, és a kincstárnak is további veszteséget jelent. Számszerűsítve: a teljes elfogadóhelyi forgalom 142 milliárd forinttal esne vissza a vendéglátóiparban, és a szektorban megszűnő munkahelyek száma országosan becsülhetően elérné a 18.900-at. A költségvetési kiesés a másodlagos hatások (a vendéglátóipari foglalkoztatottság és kifizetett bértömeg csökkenése) miatt 15,8 milliárd forint.

Az elsődleges hatások, az ÁFA-csökkenés és a másodlagos hatások figyelembevételével, az étkezési jegyek megadóztatásával a költségvetés várható többletbevétele 9,3milliárd forint. Ezt a nyereséget tovább csökkenti a vendéglátó-ipari elbocsátások költségvetési hatása, a vendéglátó-ipari beruházások csökkenése valamint a jelenleg működő üzletek egy részének bezárása, illetve a kivethető iparűzési adó csökkenése.

Egyéb, nem költségvetési szempontok

A melegétel utalványok után mindig megfizetik az ÁFÁ-t, a foglalkoztatottak után pedig a közterheket. Az utalványok jelenleg csak nagyon szűk körben – éttermekben vagy ételszállító cégeknél – használhatók fel, a rendszer tehát teljesen átlátható és kontrollálható, így a résztvevők nem kerülhetik el az adófizetést.

Az egészséges életmódhoz hozzátartozik munkanapokon is a meleg ebéd. A jelenleg is riasztó népegészségi mutatók további romlásához vezethet, ha a munkáltatók nem tudják biztosítani alkalmazottaik mindennapi meleg étkezését.

Az utalványok csak belföldön használhatók fel, melynek a 60%-át a beváltók munkabérre, 40%-át főként Magyarországon előállított alapanyagok vásárlására költik.

Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés javaslata

A fentiek alapján az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés azt javasolja a Kormánynak és a Parlamentnek, hogy vonja vissza, illetve ne támogassa az étkezési utalványokra vonatkozó adójavaslatot, mert

  • az adóintézkedés egyértelmű vesztesei a munkavállalók lennének, akik 130 milliárd forint értékű utalvánnyal, illetve ezt kompenzáló nettó béremeléssel kapnának kevesebbet;
  • az intézkedés multiplikátor hatása miatt a vendéglátó-iparban foglalkoztatottak száma 18.900 fővel csökkenne, a teljes elfogadóhelyi forgalom 142 milliárd forinttal esne vissza;
  • a melegétel utalványok rendszere átlátható és nyomon követhető, a résztvevők nem kerülhetik el az adófizetést. Az étkezési utalványok pozitív hatásainak erős lecsökkentésével a tervezett adóintézkedések erősítik a szürke- és a feketegazdaságot.

EUFE Egyesülés, 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 54-58.

Étkezési és ebéd utalványok jelenlegi piaca

A vállalati szférában jelenleg 1,5 millió munkavállaló részesül hidegétel utalvány és 1 millió munkavállaló melegétel utalvány juttatásban. Az étkezéshez kapcsolódó adómentes juttatások a bruttó átlagkeresetek 4-6%-át képviselik, ami jelenleg az EU középmezőnyét jelentik (Románia és Bulgária 15% feletti szinttel vezetik a listát).

Az adómentes melegétel utalvány az átlag nettó keresetekhez mérten 15%-ot tesz ki, és egy teljes átlagos cafeteria az éves nettó keresetek 18%-át biztosítja a munkavállalóknak. Az étkezési utalványok alkalmazása a munkaadók számára költséghatékony megoldás a munkaerő megtartására, a költségvetés számára biztos áfa bevételt generál.

Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülésről

Az EUFE 9 évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy tevékenységével hozzájáruljon a magyar munkavállalók egészségi állapotának és szociális helyzetének javításához, az egészséges munkahelyi étkeztetési rendszer kiszélesítéséhez, a gazdálkodó szervezetek hatékonyabb bérszerkezete kialakításához, a versenyképesebb és egészségesebb magyar munkaadói és munkavállalói réteg kiépítéséhez. Az egyesülésnek minden étkezési utalvány forgalmazásra szakosodott vállalat tagja.


[1] A megkérdezéses módszer sem zárja ki teljesen a bizonytalanságot és a tévedés lehetőségét, sok megkérdezett indulatból, vagy más megfontolásból másként válaszol a kérdezőbiztosnak, esetleg „üzen" a döntéshozóknak és másként reagál „élesben".

[2] A kutatási jelentés 2008. április 14-án került lezárásra. Eddig az időpontig csak az ismert, hogy egyelőre levették az adótörvények tervezetét az Országgyűlés napirendjéről. A 2009. július elsejétől hatályba léptetni tervezett ÁFA-emelés miatt a kormányzat időzavarban van ugyan, de várhatóan hamarosan újra kísérletet tesz az adótörvény elfogadtatására.

A kutatás során is változott néhány, korábban még nem jóváhagyott, de „biztosra" vehető adózási elképzelés, egyéb lényeges körülmény, ezért a megkérdezés során kénytelenek voltunk, a lehetőségek határain belül alkalmazkodni a változásokhoz.

A jelentés a visszavont adótörvények hatálybalépése esetén előálló költségvetési pozíciót kívánja feltárni.

[3] Tulajdonképpen a szűrés műveletét azért kényszerültünk elvégezni, mert adathiány miatt nem élhettünk egy egyszerűbb, és a megkérdezések esetében bevett módszerrel, a minta utólagos, matematikai módszerekkel történő reprezentatívvá tételével. Ennek magyarázata az, hogy a megkérdezés célzott volt: az étkezési utalványokat juttató munkaadókat, az étkezési utalványhoz jutó munkavállalókat és az étkezési utalványt elfogadó vendéglátóhelyeket kerestük. Ezekről a célcsoportokról viszont nem rendelkezünk alapadatokkal, pl. jövedelmi, illetve létszámkategóriák szerinti megoszlásukról, ezért nem volt olyan „sorvezetőnk", amelyhez igazíthattuk volna a reprezentativitást.

[4] PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

T/9179/1. számú TÁJÉKOZTATÓ

az Országgyűlés részére az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/9179. számú törvényjavaslathoz , 2009. március

http/09179.pdf – Adobe Reader

[5] A felmérést az EUFE megbízásából a Kopint-Tárki végezte 2009. február 28. és március 9. között. A felmérés három szcenárióra terjedt ki: az első szcenárió munkaadói (11%) és munkavállalói SZJA-kötelezettséget (19 ill. 38%) is tartalmazott. Ez összességében hasonló, de nem nagyobb adóterhet jelent, mint a törvényjavaslatban szereplő adómérték. Feltételezhető, hogy a törvény elfogadása után a munkaadói reakciók az e szcenárióra előre jelzettől nem lesznek nagyon eltérők.

EP-választások: Kik osztozhatnak a 22 helyen? 2009. április Kutatási gyorsjelentés

A Forsense e havi Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatos felméréséből kiderül, hogy jóval magasabb választói aktivitás várható, mint a 2004-es EP-választásokon. A közvélemény-kutató intézet becslése szerint, a választópolgárok áprilisi preferenciái alapján a 22 Magyarországnak járó európai parlamenti helyből 15-öt kapna a Fidesz-KDNP, 6-ot az MSZP és 1-et a Jobbik.

A Forsense e havi Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatos felméréséből kiderül, hogy jóval magasabb választói aktivitás várható, mint a 2004-es EP-választásokon. A közvélemény-kutató intézet becslése szerint, a választópolgárok áprilisi preferenciái alapján a 22 Magyarországnak járó európai parlamenti helyből 15-öt kapna a Fidesz-KDNP, 6-ot az MSZP és 1-et a Jobbik.

Sokan tudják és fontosnak tartják

A Forsense 2009 januárjától vizsgálja az Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatos lakossági ismereteket és véleményeket. A 2009. június 7.-iei dátum bejelentése, és a kampány megindulása jelentősen növelte azok számát, akik tudják, hogy idén lesznek a választások – a márciusi 50 százalékról, 74 százalékra emelkedett arányuk a 18 évesnél idősebb magyar lakosság körében. A választás pontos dátumával a kérdezettek 37 százaléka volt tisztában.

A dátum ismerete mellett a szavazás fontosságának említése is szélesebb választói körre lett jellemző április közepére. A kérdezettek 74 százaléka (+6 százalék márciushoz képest) tartja nagyon fontosnak, vagy inkább fontosnak az EP-választásokon való részvételt. A szavazást nagyon fontosnak tartók között az átlagnál nagyobb számban találhatjuk a Fidesz támogatóit: míg az összes megkérdezett 45 százaléka mondta, hogy nagyon fontos a részvétel, addig a Fidesz szimpatizánsainak 64 százaléka vélekedett így.

Több szavazó várható, mint 2004-ben

A megkérdezettek 53 százaléka biztosra ígérte részvételét a június 7-ei voksoláson. Az érték alacsonyabb, mint egy esetleges országgyűlési választás kapcsán mért részvételi szándék (59 százalék), de jóval magasabb, mint a 2004-es EP-választásokon tapasztalt aktivitás (38,5 százalék). A korábbi kutatási tapasztalatok azt mutatják, hogy több kérdés segítségével jobban megbecsülhetők a várható részvételi arányok. A választói aktivitással kapcsolatos kérdések együttes elemzése alapján végzett becslés a választókorú lakosság 36 és 42 százaléka közé teszi a várható részvételt.

A két nagy párt közötti kisebb különbség háttere

A Forsense áprilisi adatfelvétele szerint az Európai Parlamenti választásokon a szavazópolgárok 25 százaléka támogatná a Fidesz-KDNP és 13 százalék az MSZP listáját. A két nagy párt közti különbség valamivel kisebb, mint az általános politikai preferencia alapján mért különbség (30 százalék – 11 százalék). A Fidesz-KDNP lista esetében mért alacsonyabb érték elsősorban azzal magyarázható, hogy a párt szimpatizánsainak egy része még nem döntötte el, hogy elmegy-e szavazni júniusban, kisebb részben viszont az okozza a különbséget, hogy az amúgy magukat Fidesz szavazónak vallók egy része jelenleg más párt listáját jelölte meg az Európai Parlamenti választással kapcsolatban. (a Fidesz szavazók 2 százaléka válaszolta azt, hogy az EP-választásokon a Jobbikra szavazna).

A teljes mintában a Jobbik 2 százalékot ért el, az SZDSZ és az MDF pedig egy-egy százalékot.

Az Európai Parlamenti választásokon biztosan részt vevő és EP pártlistát is választó csoporton belül a Fidesz-KDNP lista támogatottsága 62 százalék, az MSZP-é 27 százalék, tehát a különbség ebben a szavazói csoportban is kisebb, mint a hagyományos pártválasztás esetében. A kis pártok közül a Jobbikra 6 százalék, az MDF-re és az SZDSZ-re 2-2 százalék, az LMP+HP-re (Lehet Más a Politika és a Humanista Párt közös listája) 1 százalék szavazna ebben a körben.

Kik osztozhatnak a 22 helyen?

Az eredmények és a listás szavazás számítási szabályait alkalmazó modell alapján a Forsense szimulálta a mandátumok várható eloszlását. A becslés szerint, a választópolgárok áprilisi preferenciái alapján a 22 Magyarországnak járó európai parlamenti helyből 15-öt kapna a Fidesz-KDNP, 6-ot az MSZP és 1-et a Jobbik.

 

Várható mandátumok száma

Részvétel

Fidesz

MSZP

SZDSZ

MDF

Jobbik

36%-42%

15

6

0

0

1

A Forsense kérdőíves közvélemény-kutatása 2009. április 7. és 17. között készült, mely során 1006 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel az Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatos kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok a teljes mintára vonatkozó kérdések esetén nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptak volna.

2009-évi adótörvény-javaslatok-Kevés újdonság a már bejelentett tervekhez képest

 

Nem tartalmaz újdonságokat a korábban bejelentett válságkezelő programhoz képest az adótörvények átalakítására vonatkozó törvényjavaslat. A jelenlegi tervezet előnyösebb átmeneti rendelkezéseket határoz meg egyes ÁFA-ügyletekre vonatkozóan, viszont a táppénz-szabályok módosítása például lényegében csökkenti a befizetett járulékokért járó szolgáltatás összegét, ami kvázi járulékemelésnek is felfogható. Elkerülhetetlen továbbá az ÁFA törvény idei újabb módosítása – vélik a Deloitte szakértői.

 

Nem tartalmaz újdonságokat a korábban bejelentett válságkezelő programhoz képest az adótörvények átalakítására vonatkozó törvényjavaslat. A jelenlegi tervezet előnyösebb átmeneti rendelkezéseket határoz meg egyes ÁFA-ügyletekre vonatkozóan, viszont a táppénz-szabályok módosítása például lényegében csökkenti a befizetett járulékokért járó szolgáltatás összegét, ami kvázi járulékemelésnek is felfogható. Elkerülhetetlen továbbá az ÁFA törvény idei újabb módosítása – vélik a Deloitte szakértői.

Dr. Kövesdy Attila, a Deloitte Adóosztályának vezetője elmondta: A kormány adótörvényekhez fűzött módosító javaslatain keresztül a 2010-es adóváltoztatások teljesen kikerülnek a parlament előtti adócsomag tervezetéből. Ennek következtében a 2010-es társasági adószabályokat, a személyijövedelemadó-táblát, valamint egyes járulékrendelkezéseket is egy másik törvényjavaslat fogja tartalmazni, amelyet a közeljövőben terjeszt a parlament elé a kabinet. E törvényjavaslat várhatóan tartalmazni fogja többek között a „szuperbruttósítás" néven ismertté vált új adóalap-számítási módszert, egyes külföldi („offshore") társaságok adóztatására vonatkozó szabályokat, valamint az ingatlanadót is. A jelenlegi törvényjavaslat így a korábban bejelentett válságkezelő programhoz képest nem tartalmaz újdonságokat.

Személyi jövedelemadó

Adótábla

A törvényjavaslat elfogadása esetén a 2009-es adótábla a teljes évre vonatkozóan, tehát 2009. január 1-re visszamenőleg megváltozik. Az adókulcsok (18 és 36 százalék) változatlansága mellett az adótábla 18 százalékos kulcsának sávhatára 1.700 ezer forintról 1.900 ezer forintra emelkedik.

A javaslat csökkenti az 1.700.000 forint éves kereset feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalók adóterhét. A változás éves szinten 36 ezer (havonta 3 ezer) forint nettó jövedelem-növekedést jelent azon munkavállalók részére, akik éves jövedelme az 1.900 ezer forintot eléri. A kedvezmény arányaiban nagyságrendileg 3 százalék nettó jövedelem-növekedésnek felel meg 1.900 ezer forintos bruttó jövedelemnél, magasabb jövedelemnél a kedvezmény arányosan kevesebb.

Adókedvezmények, az adómentes jövedelmek rendszerének átalakítása

Az eddig adómentes családi pótlék (és oktatási támogatás) 2009. szeptember 1-jétől adóterhet nem viselő járandósággá alakul. A törvényjavaslat szerint egyéb jövedelem – és egyben adóterhet nem viselő járandóság – lesz a családi pótlék 50-50 százaléka minden, a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult magánszemélynél, illetve a jogosult magánszeméllyel közös háztartásban élő élettársánál. A családi pótlékot tehát nem csak azon magánszemély adóalapjába kell beszámítani, akinek folyósítják, hanem a másik, családi pótlékra, oktatási támogatásra egyébként szintén jogosult szülővel közös háztartásban élő szülő, élettárs adóalapjába is. Egyedülálló szülőnek ugyanakkor csak a családi pótlék felét kell beszámítania az adóalapjába. A változás következtében a családi pótlék ugyan nem válik adókötelessé, azonban abban az esetben, amennyiben a családi pótlékban részesülő magánszemély más, adóköteles jövedelemmel is rendelkezik, a családi pótlék összegével megegyező összegű jövedelmét magasabb adó fogja terhelni – tette hozzá.

Szakképzési hozzájárulás

A tervezet szerint 2009. július 1-jétől változnak a szakképzési hozzájárulás fejlesztési támogatás útján történő teljesítésének szabályai is. A jövőben a fejlesztési támogatás maximális összegét a hallgatók számától, valamint a szakképzési évfolyamon történő gyakorlati képzésre megállapított kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegétől függően kell meghatározni. Ez a változtatás bonyolítja a szakképzési hozzájárulás összegének fejlesztési támogatás céljára történő felhasználását, ami ennek következtében magasabb kockázattal járhat.

Társadalombiztosítás

2009. július 1-jétől a tervezet szerint a foglalkoztatóknak és az egyéni vállalkozóknak a minimálbér kétszeres összegéig a korábbi 29 százalék helyett 26 százalék TB-járulékot kell fizetniük. A járulékalapot képező jövedelem azon részére, amely meghaladja a minimálbér kétszeresét, az irányadó TB-járulék mértéke változatlanul 29 százalék marad. A tervezet szerint 2009. július 1-jétől a munkáltatóknak szintén a minimálbér kétszeres összegéig a korábbi 3 százalék helyett 1 százalék munkaadói járulékot kell fizetniük. A jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó része után a munkaadói járulék mértéke továbbra is 3 százalék.

A fentiek következtében a minimálbér kétszeresének megfelelő (143.000 forint), valamint az ezen összeg feletti jövedelmek utáni járulékfizetési kötelezettség havi szinten összesen 7.150 forinttal (évi 85.800 forinttal) csökken, amely a minimálbér kétszeresével megegyező bruttó munkabér esetén 2009. július 1-jétől a havi bérköltséget 3,7 százalékkal csökkenti. A változtatás elsősorban a kevés hozzáadott értéket termelő, azonban munkaerő-igényes ágazatoknak jelent könnyítést, mivel a munkabér növekedésével a bérköltség csökkenése arányaiban egyre kisebb – emelte ki Veszprémi István

Táppénz

A tervezet szerint a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz (passzív táppénz) időtartama a jelenlegi 45 napról 30 napra csökken. A passzív táppénzjogosultság időtartamának mérséklésével egyidejűleg a tervezet meghatározza a passzív táppénz egy napra járó összegének felső határát is, amely az érvényes minimálbér 150 százalékának harmincad része, vagyis 2009-ben legfeljebb napi 3.575 forint. Passzív táppénzre a biztosítási jogviszony megszűnését követő 3 napon belül bekövetkező keresőképtelenség esetén jogosult a munkavállaló, jelenleg 45 napig. A tervezet szerint a jogalkotó ezen időszakot csökkenti, és a fizetendő táppénz összegét 30 napos hónap esetén havi 107.250 forintban maximálja.

A javaslat a táppénz általános mértékét is csökkenti: két évnél hosszabb biztosítási jogviszony esetében 70 százalékról 60 százalékra, míg rövidebb időszak esetén 60 százalékról 50 százalékra csökken a táppénz összege. A módosítás lényegében csökkenti a befizetett járulékokért járó szolgáltatás összegét, amely rendelkezés így egy kvázi járulékemelésnek is felfogható.

ÁFA

Az általános forgalmi adó mértéke 20 százalékról 25 százalékra emelkedik 2009. július 1-től, ami emelkedést jelent a korábban tervezett 23 százalékhoz képest. További újdonság, hogy bizonyos tejtermékekre, illetve pékárukra, valamint – előreláthatóan 2009. augusztus 1-től – távhőszolgáltatásra kedvezményes, 18 százalékos kulcsot vezetne be a tervezet.

Veszprémi István felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi, 2009 márciusában benyújtott törvény átmeneti rendelkezéseihez képest a jelenlegi törvénytervezet előnyösebb átmeneti rendelkezéseket tartalmaz azon ügyletekre nézve, amelyeknél a felek részletfizetésben, vagy időszakos elszámolásban állapodtak meg. Az új átmeneti rendelkezések alapján az adómérték tekintetében az elszámolási időszakot – a tényleges teljesítésektől függetlenül – időarányosan meg kell bontani. Az áthúzódó elszámolási időszak 2009. június 30-ig terjedő része 20 százalékos kulccsal adózik, míg 2009. július 1-től kezdődő része 25 százalékkal. A 25 százalékos adómérték – Svédországgal és Dániával együtt – a legmagasabb az Európai Unióban.

Idén várhatóan még legalább egyszer módosul az áfa törvény, hiszen a jelenlegi javaslat nem tartalmazza a 2010-es változásokat. Fontos szempont, hogy lényegesen módosult az Európai Unió Áfa irányelve, az egyes tagállamoknak pedig közösségi jogban foglalt kötelezettsége, hogy ezeket a változásokat 2010-től saját nemzeti jogukban átvezessék. Az áfa törvény újabb módosítása ennek megfelelően elkerülhetetlen.

A magyar egészségügyi kormányzat felkészült az új influenza A-típusú vírus esetleges kezelésére

 

Mexikóban április 17-23. között több mint 850 tüdőgyulladással járó influenzaszerű megbetegedést regisztráltak, közülük 59 fő meghalt. A betegség az országban főleg három területet (Mexico City, Baja California és San Luis Potosi) érintett. Ezzel párhuzamosan az Amerikai Egyesült Államokban is megbetegedéseket derítettek fel, a betegek vizsgálati mintájában egy új influenza A-vírust azonosítottak. Az Egészségügyi Világszervezet szakértői szerint nem áll fenn azonnali veszély influenza világjárvány kialakulására.

 

Mexikóban április 17-23. között több mint 850 tüdőgyulladással járó influenzaszerű megbetegedést regisztráltak, közülük 59 fő meghalt. A betegség az országban főleg három területet (Mexico City, Baja California és San Luis Potosi) érintett. Ezzel párhuzamosan az Amerikai Egyesült Államokban is megbetegedéseket derítettek fel, a betegek vizsgálati mintájában egy új influenza A-vírust azonosítottak. Az Egészségügyi Világszervezet szakértői szerint nem áll fenn azonnali veszély influenza világjárvány kialakulására.

Az előzetes laboratóriumi vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a mexikói eseteket az USA-ban észlelt, fent említett megbetegedésekben kimutatotthoz hasonló vírus okozza. Az amerikai és a mexikói egészségügyi hatóságok megerősítették az influenza figyelőszolgálatot és megkezdték az esetek aktív felderítését. Mexico City-ben felfüggesztették az iskolák és egyetemek működését, és javasolták a nagy tömegek részvételével zajló események elhalasztását.

Az Egészségügyi Világszervezet (http://www.who.int/) fokozott figyelemmel követi az eseményeket, koordinálja az új influnezavírus által okozott járvány kialakulására adandó esetleges globális választ, és folyamatosan értékeli az influenza világjárvány kialakulásának kockázatát. Ennek keretében a hétvégén az Egészségügyi Világszervezet, a WHO két alkalommal audiokonferencián tájékoztatta a tagországokat, közzétették az egyes országokban bevezetett intézkedéseket.

 

A WHO nem rendelte el a jelenleg is érvényben lévő harmadfokú, alacsony veszélyt jelző riasztási fokozatnál nagyobb súlyosságú riasztást.

Az uniós országok intézkedéseinek megfelelően nincs jelenleg utazási korlátozás, az utazóknak az adott ország egészségügyi előírását kell betartaniuk.

Aki Mexikóból, illetve az USA-ból érkezik haza, és 8-10 napon belül influenzaszerű tüneteket észlel magán, azonnal hívjon orvost és a megbetegedésről tájékoztassa a tisztiorvosi szolgálatot is a szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében.

A 2008-2009-es szezonális influenza védőoltásban részesültek szervezete nagy valószínűséggel védettebb az új fertőzéssel szemben, mert a védőoltás tartalmazza az A(H1N1) vírus elleni oltóanyagot. A higiénés szabályok betartása (gyakori kézmosás, zsebkendőbe tüsszentés, orrfújás, a zsúfolt helyek kerülése) megfelelő egyéni védekezést jelent.

Magyarország Nemzeti Pandémiás Terve tartalmazza azokat a lépéseket, intézkedéseket, melyek egy esetleges új vírus variáns által okozott influenza világjárvány kapcsán bevezetésre kerülnek. A WHO meghatározásának megfelelően a Nemzeti Influenza Pandémiás Terv végrehajtása az epidemilógiai helyzet függvényében történik.

 

Az egészségügyi kormányzat által eddig történt  intézkedések:

  • a Ferihegyi repülőtéren az egészségügyi szolgálat kiemelt tájékoztatása, többnyelvű figyelemfelhívó plakát kihelyezése a mai nap folyamán
  • a regionális és kistérségi ÁNTSZ intézetek tájékoztatása, a regionális és egészségügyi szolgáltatói influenza tervek felülvizsgálatának elrendelése, az állategészségüggyel történő együttműködés erősítése
  • az influenza figyelő szolgálat megerősítése: az egészségügyi szolgáltatók tájékoztatása a tünetekről és szükséges teendőkről megbetegedés gyanú esetén
  • Magyarország rendelkezik vakcinagyártó kapacitással – ld. influenza elleni vakcina gyártása – ezért Magyarország törekszik arra, hogy hozzájusson a vírustörzshöz. Ezt követően lehetővé válna az oltóanyag gyártásának megkezdése. Ez 4 hetet venne igénybe, 4 hétig tartanának az ellenőrzések, szükség esetén 8-12 hét után az oltásokat tömegesen el lehetne végezni.
  • a Pandémiás Bizottság összehívása a mai napon már megtörtént
  • a lakosság számára járványügyi zöld szám biztosítása holnap reggeltől
  • folyamatos lakossági tájékoztatás

A Magyar Kormány és az Egészségügyi Minisztérium is folyamatosan figyelemmel követi az eseményeket és azonnali tájékoztatást ad a lakosság számára. Folyamatosan frissülő információkat az alábbi honlapokon találnak:

Egészségügyi Minisztérium: http://www.eum.hu/

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat: http://www.antsz.hu/

Telefonos információ holnap reggeltől, az alábbi ingyenes hívható zöld számon kérhető: 06 80 204-217.

Május 1-én rajtol Ausztriában a papírrepülő világverseny nemzetközi döntője

 85 országban megrendezett 613 selejtezőt követően megkezdődik a visszaszámlálás a salzburgi Hangar-7-ben május 1-jén és 2-án tartott Red Bull Paper Wings világverseny nemzetközi döntőjére, amelyen a világ legjobb papírrepülő röptetőit avatják majd bajnokká.

 

 85 országban megrendezett 613 selejtezőt követően megkezdődik a visszaszámlálás a salzburgi Hangar-7-ben május 1-jén és 2-án tartott Red Bull Paper Wings világverseny nemzetközi döntőjére, amelyen a világ legjobb papírrepülő röptetőit avatják majd bajnokká.

 

 Miután a világszerte megrendezett, fantasztikus létszámot vonzó országos selejtezőkön 37017 induló mérkőzött meg egymással, minden országból, így Magyarországról is, a legjobb három versenyző képviseli majd az adott nemzet színeit a három kategóriában, amely a leghosszabb levegőben töltött idő, a legnagyobb repülési távolság és a légi akrobatika. Magasabbra, gyorsabban, messzebbre!

A világ legjobb papírrepülő röptetői hamarosan Salzburgba érkeznek. Bár sokuk a sors és a széljárás kiszámíthatatlansága miatt gyors landolásra kényszerült, 253 szerencsés kapitány és pilóta megkapta a felszállási engedélyt, és indulhat a legendás salzburgi Hangar-7-ben rendezendő 2009-es világversenyen.

Hazánkat a 23 éves Stocker Norbert (Aerobatika, maximális 30 pont), a Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakos diákja; a 26 éves Gedeon Zsolt (Leghosszabb távolság, 40,58 m), a Pécsi Tudomány Egyetemen szakedzőnek készülő tanulója, és a Miskolci Egyetem villamosmérnöki szakos tanulója Berecz Adrián (Leghosszabb levegőben töltött idő, 10,35mp) képviseli.

A 2006-os első világbajnoki döntő jól bevált formátuma szerint az izgalmasnak ígérkező ausztriai fináléban három kategóriában avatnak majd bajnokot: leghosszabb levegőben töltött idő, legnagyobb repülési távolság és légi akrobatika. A produkciókat a repülés szakembereiből álló zsűri értékeli, amelynek tagjai: Ken Blackburn, a papírrepülővel levegőben töltött idő világrekordere, Stephan Krieger, a repülési távolság világrekordere, Prof. Werner Gruber, aerodinamikai szakember, Andy Chipling, a Papírrepülő Szövetség (PAA) alapítója, Markus Zeiner, kiváló európai repülőgép-modellező, valamint Cedric Dumont bázisugró, az extrém sport ismert képviselője.

A papírrepülő-röptetésben legendának számító és 1988 óta világcsúcstartó Ken Blackburn régóta tagja a Red Bull Paper Wings közösségnek, és a 2006-os világbajnoki döntőben is zsűritagként szerepelt: ?A 2006-os Red Bull papírrrepülő világbajnoki döntő életem egyik legnagyszerűbb élményét jelentette! A verseny maga is csodálatos volt ? bizonyítva, hogy a papírrepülő hajtogatás és röptetés világszerte nagyszerű tehetségeket és hatalmas érdeklődést vonz. A döntő az eddigieknél is nagyobb és jobb lesz. Hihetetlenül izgalmas verseny vár ránk!"

Az esemény május 1-jén, pénteken a legnagyobb repülési távolság kategória elődöntőjével indul, majd szombaton tartják a leghosszabb levegőben töltött idő és a légi akrobatika elődöntőit. A szuper döntőkre mindhárom kategóriában szombaton délután 5 órakor kerül sor.

A verseny hivatalos honlapja: www.redbullpaperwings.com

Érzelmes búcsú az ORTT uraitól:A VIASAT3 OFCOM BEJEGYZÉS ALAPJÁN SUGÁROZ

 

A tulajdonos Modern Times Group Broadcasting AB (MTG) döntése alapján 2009. május 1-től a VIASAT3 az ORTT nyilvántartásából való törlését kezdeményezte. A csatorna műsorszolgáltatója a jövőben az egyesült királyságbeli OFCOM regisztrációja alapján a Viasat Broadcasting UK lesz.

 

A tulajdonos Modern Times Group Broadcasting AB (MTG) döntése alapján 2009. május 1-től a VIASAT3 az ORTT nyilvántartásából való törlését kezdeményezte. A csatorna műsorszolgáltatója a jövőben az egyesült királyságbeli OFCOM regisztrációja alapján a Viasat Broadcasting UK lesz.

A csatornát Magyarországon működtető Viasat Hungária Zrt. hangsúlyozza, hogy a változásból sem a nézők, sem pedig a kereskedelmi partnerek nem fognak semmit érzékelni. A VIASAT3 csatorna továbbra is zavartalanul fogható marad az összes korábbi hálózaton.

A döntést költségtakarékossági és szervezeti szempontok indokolják, az MTG jelenleg több más európai műsorszolgáltatásának angliai központosítását is vizsgálja. Megjegyzendő továbbá, hogy a szintén a cégcsoporthoz tartozó TV6 csatorna több mint egy éve ugyancsak OFCOM engedély alapján zavartalanul végzi Magyarországra irányuló műsorszolgáltatását.

Méltóképpen másképp

http://www.obh.hu/http://www.obh.hu/  

Szabó Máté ombudsman 2009-ben Méltóképpen másképp címmel önálló projektet indított, amelyben a fogyatékossággal élők alkotmányos jogainak érvényesülését vizsgálja. A projekt első rendezvényén a fogyatékos emberek közéleti lehetőségeiről, esélyegyenlőségének közös előmozdításáról beszéltek az érintett magyarországi és nemzetközi szervezetek képviselői.

http://www.obh.hu/http://www.obh.hu/  

Szabó Máté ombudsman 2009-ben Méltóképpen másképp címmel önálló projektet indított, amelyben a fogyatékossággal élők alkotmányos jogainak érvényesülését vizsgálja. A projekt első rendezvényén a fogyatékos emberek közéleti lehetőségeiről, esélyegyenlőségének közös előmozdításáról beszéltek az érintett magyarországi és nemzetközi szervezetek képviselői.

A Közélet másképp című rendezvény egyik legfontosabb témája arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Európában 50 millió a valamilyen módon egészségkárosodott száma, Magyarországon, de az egész földrészen is kevés figyelem jut az egyenlő esélyeik, jogaik mindennapi elismertetésére, a jogtudatosításra, ami egyszersmind a társadalmi elfogadás feltétele. A magyar jogrendszerbe például méfg mindig nem sikerült átültetni azt az ENSZ egyezményt, amely a fogyatékossággal élők jogait rögzíti. Ez alkotmányos visszásságot jelent – állapította meg Szabó Máté ombudsman, és sürgette a jogszabályok ilyen értelmű módosítását. Az állampolgári jogok biztosa úgy látja, hogy az alapjogok érvényre juttatása nem pénzkérdés, viszont aktív polgárokat eredményez, ha az emberekbe fektetünk bele . Szabó Máté különösen aggasztónak nevezte a fogyatékos nők és gyerekek halmozottan hátrányos helyzetét.

Szőllősiné Földesi Erzsébet, az Európai Fogyatékosügyi Fórum elnökségének tagja szerint a mindenki számára akadálymentesített környezet nem csak a fogyatékosok, hanem az egész társadalom érdeke volna. A társadalom elhitette a fogyatékossággal élőkkel, hogy nem képesek képviselni a saját érdekeiket – azaz letörte az önbizalmukat. A politikai környezet döntéshozói pedig nem is szánnak nekik ilyen lehetőséget, nem is fordultak a fogyatékossággal élőkhöz, nyilvánítsanak ők is véleményt a következő választásokon.

Az Európai Parlament választására készülve a fogyatékosok szervezeteinek képviselői azt sorolták, mi minden nehezíti a sorstársaik önálló döntéshozatalát. Kósa Ádám, a SINOSZ (Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége) elnöke az egyetlen fogyatékossággal élő magyar jelölt az Európai Parlament választásain, aki a FIDESZ listáján a 12. helyet kapta. Szerinte eleve probléma, hogy a hallássérültekhez nem jutnak el az élőszóban elhangzó választási érvek. A látássérültek, vakok csak külső segítséggel adhatják le papíron a szavazatukat. Kerekesszékkel a választási gyűlések és a szavazás sok helyszíne is megközelíthetetlen. Kósa Ádám azt reméli, hogy az Országos Választási Bizottság reformokkal érvényesíti a tanulságokat.

A rendezvény résztvevői aláírták az állampolgári jogok biztosa által kiadott memorandumot. Ebben a fogyatékosok esély- és jogérvényesítésének elveit, az állam, valamint a civil szervezetek feladatait fogalmazták meg annak érdekében, hogy fogyatékossággal élőknek ne csak a megkülönböztetéstől mentes életet garantálják, hanem részt vehessenek a velük kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalában és végrehajtásában.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának fogyatékosügyi műhelyrendezvényén aláírt nyilatkozat

Méltóképpen másképp – Közélet másképp

    Emberi méltósága és élete mindenkinek érinthetetlen, aki ember, függetlenül fizikai és szellemi fejlettségétől, illetve állapotától, és attól is, hogy emberi lehetőségéből mennyit valósított meg, és miért annyit. (64/1991. (XII. 17.) AB számú határozat)

Figyelemmel arra, hogy elfogadhatatlanná vált a fogyatékossággal élő emberek kirekesztettsége, de elismerve a semmit rólunk, nélkülünk elvből fakadó elfogadás és méltó támogatás kötelezettségét,

tudva, hogy a civil társadalom figyelmén, de a politikai szférán is múlik, mennyire sikerül összhangba hozni a fogyatékossággal élők egyenlő esélyeit rögzítő alapelveket és a gyakorlatot, beleértve az emberi, állampolgári és politikai jogok gyakorlását,

hangsúlyozva, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa olyan alapjogvédő fórum, amely a demokratikus jogállami elvárások szerint képes befolyásolni a közgondolkodást, de belátva ennek a fellépésnek a határait,

szükségessé vált a fogyatékossággal élőkért egy, az emberi jogok elsődlegességén nyugvó elvi nyilatkozat elfogadása.

Ezért:

– kijelentjük, hogy minden fogyatékos személynek joga kell legyen saját döntéseinek meghozatalához;

– nem tartható fent az a gyakorlat, amelyben egyes fogyatékossággal élőket "saját érdekükben és védelmükben kizárják döntéseik meghozatalából, jogaik közvetlen gyakorlásából;

– az államnak tennie kell a fogyatékos személyek önrendelkezését támogató, saját döntéseikhez segítséget nyújtó megoldások létrehozása, jogi megalapozása és érvényesítése érdekében;

– az állam képviselőinek fel kell ismerniük, hogy az esélyegyenlőség mindennapi érvényesülése érdekében intézkedéseket kell hozni az információ és a kommunikáció hozzáférhetőségéért;

– állami fellépésre van szükség annak érdekében, hogy a közoktatási programok minden szempontból tükrözzék a teljes részvétel és egyenlőség elvét és hogy a hírközlő eszközök pozitív módon ábrázolják a fogyatékos embereket, egyenlő esélyekhez való jogukat, az állam és a társadalom ezzel kapcsolatos felelősségét;

– kezdeményezünk és támogatunk felvilágosító kampányokat a fogyatékossággal élőkről és a fogyatékossági politikáról, azzal az üzenettel, hogy a fogyatékossággal élők olyan polgárok, akiknek ugyanolyan jogaik és kötelességeik vannak, mint a mindenki másnak.

    Mindennek érdekében nélkülözhetetlen, az is hogy valamennyi fogyatékossággal élő ember számára biztosított legyen a közéletben való részvétel. Elsődlegesen az állam kötelessége lehetővé tenni, hogy a a fogyatékossággal élők a többi polgárral egyenlő mértékben gyakorolhassák emberi, állampolgári és politikai jogaikat, hogy részt vehessenek a választásokon.

Az Európai Unió közelmúltban elfogadott Alapvető Jogok Chartája elismeri, hogy a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének megteremtéséhez nem elegendő a diszkrimináció-mentességhez való jog. Azt ki kell egészíteni a támogatás és a segítség igénybevételéhez való joggal. A kormányoknak a döntéshozatal minden szintjén létre kell hozniuk, illetve erősíteniük kell az egyeztetést és párbeszédet szolgáló mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezeteiken keresztül részt vegyenek a velük kapcsolatos intézkedések megtervezésében, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében. Ez alapfeltétele annak, hogy érvényesüljön a fogyatékos emberek esélyegyenlősége és megvalósuljon társadalmi részvételük.

E Nyilatkozat aláírói mindezek alapján vállalják, hogy a maguk szakterületén intézkedéseikkel hozzájárulnak a fogyatékossággal élő emberek és családjaik tényleges esélyegyenlőségének megteremtéséhez.